Találd meg az ideális irodalom és nyelvtan tanárt

Miért fontos az anyanyelvi műveltség?

Az anyanyelvi műveltség, vagyis a magyar nyelv alapos, árnyalt ismerete az alapja minden ismeretszerzésnek. Ezért fektetnek nagy hangsúlyt az iskolában az első osztálytól az érettségiig a szövegértés fokozatos, a gyerekek életkorához igazodó fejlesztésére. 

Aki nem tudja megérteni, vagy félreérti, mit kérnek tőle egy matematika-, fizika- vagy kémiapéldában, nem fogja tudni jól megoldani a feladatot. Aki nem tudja kiszűrni a fontos információkat egy olvasott vagy hallott szövegből, és nem tudja elkülöníteni a hamisat a valóditól, nem ismeri a befolyásolás és a manipuláció retorikai és stilisztikai eszközeit, nem fog tudni pontosan tájékozódni a mai világban, amikor információk tömege ömlik ránk mindenhonnan. Aki nem érzékeli jól, hogy a beszélgetőtársa milyen módon és céllal beszél, tudományos szóval kommunikál vele, komolyan vagy ironikusan, gyakran félre fogja érteni a többieket és azok őt, akár munkahelyi, párkapcsolati problémái is eredhetnek ebből. 

Változó világunk: a 21. század kihívásai

Ne legyünk igazságtalanok a mai gyerekekkel és fiatalokkal: nem rosszabbak, nem butábbak, nem műveletlenebbek, mint a korábbi generációk! De a világ ma sokkal gyorsabban változik, mint akár csak néhány évtizeddel ezelőtt. A nemzedékek között nagyobb a távolság, mint a korábbi generációk között. Nehezebben értenek szót egymással a különböző nemzedékek, mert nagyon mások a tapasztalataik. Ezért van még nagyobb szükség arra, hogy a gyerekeink megtanulják árnyaltan, pontosan kifejezni a gondolataikat és érzéseiket.       

Mi okozza azt, hogy a fiatalok ma egészen másképp beszélnek-írnak, mint a szüleik vagy a nagyszüleik? Ezt sokan nyelvromlásként élik meg, pedig a változás a nyelv természetes állapota: ma nem úgy beszélünk, mint Árpád magyarjai, és nem úgy vallunk szerelmet, ahogy Balassi tette… A változás természetes és megállíthatatlan folyamat: figyeljük inkább, mi hogyan változik, és ne átalljunk kérdezni a gyerekeinktől vagy az unokáinktól, ha nem értünk valamit!

Leggyakrabban azért nem értjük őket, mert olyan angol szavakat használnak (random, szmárt, kozi), amiket nem ismerünk, írásban pedig számunkra szokatlan rövidítéseket (vok, vleg, U2), jeleket, emojikat. Mindez azonban megtanulható: általában örülnek, ha érdeklődünk, és szívesen „fordítanak”! Ami egyébként kiváló anyanyelvi gyakorlat: mozgósítják a passzívba hajló szókincsüket, megértik, tudatosítják a jelentésbeli különbségeket, árnyalatokat!

A nyelv követi a változásokat. A világ felgyorsult és kitágult, a kommunikáció gyorsabbá, rövidebbé, célirányosabbá vált, az információk idegen nyelven is könnyen elérhetők. Az angol az első idegen nyelv a magyar iskolákban, a fiatalok szinte kivétel nélkül beszélik, filmet néznek, zenét hallgatnak angolul, követik az eseményeket a neten, és az óhatatlanul hat a nyelvhasználatukra. 

Figyeljünk rájuk, de ne akarjunk úgy beszélni, mint ők, furcsa is lenne! Jó, ha megértik és megszokják, hogy a nyelv sokféle, mert a használói is sokfélék. Tanulhatnak tőlünk nyelvi igényességet is: a példa nagyon sokat számít!

Az anyanyelvi kompetenciák

A nyelvészeti kutatások szerint a gyerekek 11-12 éves korukra sajátítják el teljesen az anyanyelvüket. 2-3 éves korukra tanulnak meg folyékonyan beszélni. Ahogy nőnek, a szókincsük folyamatosan gazdagodik, a kifejezésmódjuk árnyalódik, megtanulják a tegezés és a magázás közti különbséget, az udvariassági formák helyes használatát, a feltételes módot, és legvégül, kiskamasz korukban a nyelvi humort és az iróniát.

Az alapvető nyelvi kompetenciák fejlesztésének alkalmazkodni kell az életkori sajátosságokhoz. Az első 4 osztály feladata az olvasás és az írás alapvető készségének kialakítása, az olvasás megszerettetése, a magyar helyesírás alapjainak megtanítása. A szövegértés és a szövegalkotás fejlesztése ezzel párhuzamosan történik, a felsőbb osztályokban tovább folytatódik, egészen az érettségiig, egyre magasabb szinten. Idővel megtanulják a gyerekek a beszéd- és az írásbeli megnyilvánulások jellegzetességeit, beszéd- és szövegértésük, és ezzel párhuzamosan beszéd- és szövegalkotásuk tovább finomul. 16-18 éves korukra kell megszilárdulniuk az anyanyelvi kompetenciáiknak, azaz helyesen és árnyaltan kell tudniuk kifejezni a gondolataikat és az érzelmeiket magyarul mind szóban, mind írásban, valamint pontosan és jól kell érteniük és értelmezniük mások szóbeli és írásbeli megnyilvánulásait.

A tanító- és tanárképző intézményekben komolyan felkészítik a tanítókat és a magyar nyelv és irodalom tanárokat erre a feladatra. Az iskolai magyarórákon hatalmas anyagot kell feldolgozniuk. Harmincvalahány fős osztályokban lehetetlen megvalósítani a személyre szabott fejlesztést. Van, aki lassabb, van, aki gyorsabb, van, aki koncentrációs problémákkal küzd, vannak diszgráfiások és diszlexiások… A magyarórákon folyó munkát kiegészítik a szakkörök (bábozás, színjátszás, irodalom, filmklub), de előfordulhat, hogy ez sem elég. Ebben az esetben érdemes elgondolkodni azon, hogy magyar különórára járjon a gyerekünk.  

Miért érdemes a Superprofon magyartanárt keresni?

Magyar korrepetálást tartanak a legtöbb iskolában, és ha körbekérdezünk, biztos ajánl valaki az ismerőseink közül egy jó magyartanárt. A Superprofon azonban sokkal nagyobb a kínálat: véleményeket is olvashatunk, és minden fontos információt megtalálunk a tanárokról (diploma, munkahely, tapasztalat, specializáció, módszerek). Tanulmányozzunk át mindent alaposan, és gondos mérlegelés után döntsünk!

A Superprofon nincs fix óradíj, az árról a kiválasztott tanárral kell megállapodni. A tarifa változó, függ az óra szintjétől, a gyakoriságtól (több alkalom esetén kedvezményt lehet kapni), a helyszíntől (ki megy kihez).

A magánórákon intenzív, személyre szabott képzés folyik, aminek nem csak a gyerekünk jegyeire lesz hatása, és nemcsak az anyanyelvi fejlődésére, hanem az összes egyéb képességének a kiteljesedésére is!