Fejezetek
A zongoratanulásához gyakran három dologra van szükség: zeneelmélet elsajátítására, az alapakkordok ismeretére és a zongoraskálák elsajátítására. A kezdő zongorista, aki elsajátított három-négy bűvös akkordból álló sorozatot – olyanokat, amik nagyon gyakran előkerülnek, és amik a dó, ré, mi hangokra épülő változatos dallamokra épülnek –, és már aki tud a fentebb említett alapokra improvizálni, már jó alapokkal rendelkezik. A skálák ismétlése teszi lehetővé a kezdő zongoraművész számára a jobb kéz-bal kéz koordinációjának fejlődését, az ujjak lazítását.
A kezdő vagy középhaladó zongorista egyik legfontosabb feladata, hogy gyakoroljon. A tanuló lassan ismétli a billentyűzeten a bal kézzel játszott akkord hangjait, majd fokozatosan harmonizálja jobb kezével azokat a hangokat, amik a fülében szólnak: így jön létre a dallam. Nagyon fontos elsajátítanunk a jól hangzó dallamok skáláit, hogy elkerüljük a hamis hangokat a zongoraórákon. Ezért kell zeneelméletet tanulni, kottát olvasni, és ezért kell akár fejből megtanulni a skálákat.
• De mi is egy skála?
• Hogyan tanuljuk meg fejből?
• Hogyan improvizáljunk?
A Superprof ebben a cikkben pontosan ezeket a kérdéseket járja körbe. Íme néhány tanács, hogy megtanuld a skálákat a zongorán akár egyedül, akár magántanárral. Egyáltalán mik azok a zongora skálák? Mik a dúr-skálák? Mik a moll-skálák? Ebben a cikkben megtalálsz mindent, amit a zongora skálákról tudni akartál.Kezdjük azzal, hogy felidézünk egy közmondást: Róma sem egy nap alatt épült fel. Egyetlen diák sem állíthatja, hogy pusztán néhány óra után elsajátította a zongora minden csínját-bínját. Olyan ez, mint a matekórán: össze kell szorítanod a fogad, és keményen dolgoznod, ha valóban meg szeretnél tanulni zongorázni. Motiváltnak kell lenned, és mindenekelőtt meg kell őrizned ezt a motivációt a rendszeres gyakorláshoz, és az alapvető dolgok lassú ismétlésére, hogy fejlődj ne csak a zongoraórán, hanem egyedül is otthon. A skála definíció szerint azonos módú – moll vagy dúr – összekapcsolt hangok sorozata, aminek utolsó hangja egy oktávval lejjebb – ha a skála csökken – vagy magasabban – ha emelkedik – ismétli az első hangot. Íme egy gyors zeneelméleti óra, hogy kicsit bonyolítsuk a dolgot:

A skála a zeneelméletben egy tonalitás különböző fokozatainak rendezett egymásutánja. Ha például a C-dúr skálát vesszük, akkor hét hangból áll, plusz a felső oktávból: C-D-E-F-G-A-H-C. Ez a C-dúr skála, ami hat hangot, azaz hat hangközt – a zongorán az egyes billentyűk közötti távolságot – tartalmaz. A hang a két fehér billentyű közötti átjárásnak felel meg, a féltónus a fehér billentyűtől a fekete billentyűhöz való átmenetet jelenti, ami a leszállított vagy felemelt félhangokat jelöli. A C skálában tehát a következőket találjuk: hang, hang, félhang, hang, hang, hang, félhang. Könnyű a zongorán, mert minden billentyűváltáskor egy plusz félhangot számolsz, és ezért csak egy félhang van a billentyűzeten a E és F, H és C között. Harmóniába rendezve a C-dúr skála hangközei a következők:
• A tonik (dó, első fokozat),
• A második (ré, szekund),
• A harmadik (mi, terc),
• A negyedik (fá, kvart),
• Az ötödik (szó, kvint),
• A hatodik (lá, szext),
• A hetedik (ti, szeptim),
• Az oktáv (dó).
A C-dúr egy oktávos skála általában az első skála, amivel a zeneiskolában találkozol. Mi az oktáv? Az oktáv a zenei skála nyolc fokából álló intervallum. A C skála esetében egy oktáv C-től (+8 hang) C-ig jelöl. Ez a harmonikus mértéke: a hang helye a zenei skálán. Az oktáv, ami a skála felépítéséhez jön. Egy skála több oktávból is állhat. A C-dúr skálán kívül több C skála is létezik, ennek a variációi a következők:
• C-dúr,
• c-moll,
• természetes c-moll,
• összhangzatos c-moll,
• dallamos c-moll,
• Cisz-moll,
• Cesz-dúr stb.
Ne aggódj, a skála különböző változatait a cikk későbbi részében elmagyarázzuk majd. De most folytassuk a C-dúr skálával!Röpdolgozat!• Mi az ötödfokú akkord a C-dúr skálán?• Minek felel meg az A akkord a C-dúr skálán?(A válaszokat megtalálod a cikk végén). Ha megvan az alapvető zeneelméleti tudásod, akkor ennek segítségével minden dúr és moll skálát lejátszhatsz a zongorabillentyűzeteden.
Mi a dúr és a moll skála?
Ez egy elég alapvető kérdésnek tűnhet. Egyes skálákat dúrnak, másokat mollnak nevezünk. Ez a hangok különböző hangközeitől, a hangok és félhangok oktávon belüli eloszlásának módjától függ. Ne felejtsük el, hogy egy moll hangsor szomorú, nosztalgikus, sőt melankolikus színezetet ad a zongoradarabnak és a dallamnak. A dúr skála pedig boldogabban hangzik.
Minden, amit a dúr-skáláról tudni szeretnél
Amikor a dúr skáláról beszélünk, valójában a C régi módozatát – az úgynevezett ión módot – értjük alatta, amit a Nyugat a klasszikus zene dúr módozatának megírására fogadott el. Ahhoz, hogy dúr skálát játssz, csak egy alapvető szabályt kell követnie. Mindig tiszteletben kell tartania a következő fő módok hangközét: hang, hang, félhang, hang, hang, hang, félhang. Így a C-dúr skálán való lejátszáshoz a következőt kell játszani: C D E F G A H C , ha ezt át akarod alakítani a többi skálára:
• D-dúr skála: D E Fisz G A H Cisz D,
• E-dúr skála: E Fisz Gisz A H Cisz Disz E,
• F-dúr skála: F G A B C D E F.És így tovább minden egyes alaphanghoz.
Minden, amit a moll skálákról tudni akartál
A „természetes moll” mód megfelel a régi A-skálának, vagy a eolikus módnak, amit a Nyugat a moll mód írásához fogadott el. Sötétebb, néha keletiesebb hangulata van. Az A-moll skála azonban eltér a C-dúr skálától. Fokozatosan bevezettek egy félhangot a skála hetedik és nyolcadik hangja közé – a vezérhangot - a C-dúr módus utánzására, így jött létre az összhangzatos moll skálát

Például a B hang a C-dúr és a c-moll skála érzékeny hangja – a hetedik fokozat hangja. Ezután a hatodik hang – leszállított A – és a hetedik hang – H – keleties hangzást ad a c-moll tartományban. A nyugat ezért az emelkedő és ereszkedő dallamos moll skálát alkalmazta – a hatodik és hetedik hangot félhanggal emelték, hogy kevésbé keleties hangzást kapjanak a dallamok létrehozásához. Az összhangzatos moll mód mostantól zongoraakkordok lejátszására szolgál. Minden dúr skálának megfelel egy moll skála. A zenei harmóniában négyféle moll skála létezik, például a C:
• A természetes moll skála: hang, félhang, hang, hang, félhang, hang, hang,
• Az összhangzatos moll skála: hang, félhang, hang, hang, félhang, másfél hang, félhang,• Az emelkedő moll skála: hang, félhang, hang, hang, hang, hang, félhang,
• A csökkenő moll skála: hang, hang, félhang, hang, hang, félhang, hang.Az online zongoraleckéid során mindent megtanulhatsz,és gyakorolhatod az összes dúr és moll skálát.
Tanuld meg a zongora skálákat több lépésben
Ki ne hallotta volna, hogy a szomszéd fáradhatatlanul ismételgeti ugyanazokat a hangsorokat? Ha a szolfézs óráidnak köszönhetően már tudod, hogyan kell kottát olvasni, akkor a kezdő zongora óráid nagy részét a skálák gyakorlásának kell szentelned.Ahhoz, hogy megtanuld a zongoraskálákat, nincs más hátra, mint gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni.
Íme néhány egyszerű lépés ahhoz, hogy gyorsan fejlődj:
1. Skálázz legalább napi 15-20 percet. Nem lehet eleget ismételni, ha fejből szeretnéd megtanulni a skálákat, jobb, ha csak egyet gyakorolsz napi húsz percben, mintha átveszed az összeset, de csak egyszer. Olyan sok skála létezik – 15 dúr és 15 moll –, hogy jobb apránként, egyesével haladni. Az agy stimulálódik, és a tanuló hatékonyabban tud tanulni. Valójában napról napra automatizmusok jönnek létre és így a tanuló egyre gyorsabban haladhat a kezdő zongoraleckéivel. Figyelj oda, hogy minden skálát alaposan elsajátíts, mielőtt tovább lépsz egy másikra.
2. Dolgozz a helyes kéztartáson. A rossz szokások kialakításának elkerülése érdekében célszerű a kezdetektől fogva odafigyelni a megfelelő kéztartásra. Billentyűnként helyezd el az ujjaid – ez a C-dúr skálán még könnyű, de ahogy a skálák nehezednek, egyre nagyobb kihívás lesz – a zongoragyakorlatok végrehajtásához. Ez a módszer elősegíti a kézügyesség elsajátítását a bal és a jobb kézben egyaránt. FIGYELEM: a zongorázásnál kiemelten fontos, hogy megtanuld a megfelelő ujjtechnikákat.3. Gyakorold be a C-dúr skálát, majd lépj tovább az összes moll és dúr skálára. Ez az első és a legegyszerűbb.
Csak a zongora fehér billentyűit használja ( C-D-E-F-G-A-H-C) Ennek a skálának a gyakorlása nem csak a füledet edzi meg, hanem gyorsabb leszel, és a kézügyességedet is fejlesztheted. Próbáld meg a lehető legjobban összefűzni a hangjegyeket, hogy a lehető leggördülékenyebb legyen a játékod.Ha a kezdő zongorista megtanulja eljátszani a kedvenc darabjait: Beethoven Holdfény szonátáját vagy Für Elizét, Bach Toccata ás Fugáját vagy a kedvenc popslágereidet, mint a Titanic vagy a Dirty Dancing főcímdala, már megtett egy hatalmas lépést a zongora elsajátítása felé. De a skálázásról sose feledkezz meg!Miért ? Mert jól jön az improvizációhoz. Egy jó zongoraművész, aki ismeri a moll és dúr skálákat, bármilyen zenei stílusú darabon képes improvizálni, legyen az jazz zongora, klasszikus zongora, rock, tangó, blues… Ha ismered minden akkord hangszínét, akkor kezedben a kulcs a hangjegyekkel való zsonglőrködéshez, és ahhoz, hogy jól tudj szólózni, illetve tiszta és tökéletes improvizációban dallamokat lejátszani. A második ok az, hogy a skálák segítségével le tudjuk egyszerűsíteni a zongoradarabokat. Mielőtt belevágnál Chopinbe, át kell ismételned a skálákat.Ha ismered a skálákat, el tudod készíteni a saját feldolgozásaidat, amik olykor még harmonikusabbak, dallamosabbak, mint az eredeti darab. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenünk a zeneszerzést is: a skálák, az akkordok, és a zeneelmélet ismerete lehetővé teszi, hogy saját dalokat írjunk.
A gyors előrehaladáshoz a következőket teheted:
• Hallgass nagyszerű zeneszerzőket,
• Ismételj szorgosan,
• Fedezz fel új tanfolyamokat és módszereket kezdő zongorajátékosok számára. Azt is megtudhatod, hogy van-e jobb módja a zongoratanulásnak…
Egyéb okok a zongora elsajátítására és a skálázás gyakorlására:
• Ujjgyakorlatok: a skálázás nagyban segíti az ujjak független mozgását. Mit is jelent ez? A skálázás lehetővé teszi a hangjegyek jobb artikulációját, az ujjaid megedződnek, és jobban fogod érezni, hogy mekkora nyomást fejts ki a billentyűkre. A leggyengébb ujjak (a 4. és 5.) pontosabbá és mozgékonyabbá válnak. Hiszen amikor skálázunk, minden ujjunk játszik. A gyűrűsujjra és a kisujjra nem mindig van szükség, amikor egy dalt játszunk el. Ezért ha egy ideig nem skálázunk, elveszíthetik erőnlétünket.
• Gyakorolj a bal kezeddel: gyakran először jobb kézzel tanuljuk meg a skálákat, és csak azután bal kézzel. Ha a két kéz közül az egyik (gyakran a bal) nagyobb nehézséget okoz, akkor több időt kell gyakorlásra szánnod. Aztán ha készen állsz, egyszerre kell gyakorolnod mindkét kézzel, és koordinálnod kell őket,
• Koordináció és függetlenség: ha mindkét kézzel gyakorlod a skálákat, azok párhuzamosan játszanak, és mindkét kéz ujjai egyszerre esnek a billentyűre, ugyanazt a hangot és ugyanolyan sebességgel játsszák. A két kéz koordinációjának és függetlenségének javítása érdekében lehetőség gyakorolj különböző tempóban, másik zongorával, más-más játékmóddal. Persze amikor kezdő vagy, még nem ez a fő fókuszod, de minél jobban haladsz, annál fontosabb, hogy a két kezed független legyen,
• Próbálj ki más skálákat: a C-dúr skálán kívül rengeteg más skála is létezik, ahol a fekete billentyűkön is játszani fog. Ehhez meg kell nyújtani az ujjaidat, hogy elérd a fekete billentyűket, ne csak a fehéreket. Más a fehér és a fekete billentyűk közötti távolság. Ez sokat fog segíteni az ujjaid megedzéséhez.
• Bemelegítés: a skálák még akkor is jól jönnek, ha már nem vagy kezdő. Lehetővé teszik a zongorista számára, hogy bemelegítsd az ujjaid, a csuklód és a kéz ízületeit, így anélkül játszhatsz, hogy fájdalmat vagy kényelmetlenséget éreznél. Ez a tapasztalt zongoristák egyik legfontosabb fogása, hogy edzésben tartsák a 4. és 5. ujjukat is. Amik az idő múlásával gyakran elveszítik pontosságukat a technikásabb szakaszokon.

A zongoraskálák: Gyakorlatok a mutatóujjal hüvelykujjon átnyúlásra
A hüvelykujjon átnyúlás már egy haladó technika. A 18. század óta a zongoristák egy sajátos technikát alkalmaznak, amire korábban nem volt szükség, hiszen csembalón játszottak, és a hüvelykujjat nem használták a billentyűzeten. A zongora Bach és Mozart között fejlődésnek indult, és a hüvelykujj fontosabb szerepet kapott. Ahogy a darabok bonyolultabbá váltak, lehetetlen volt nem használni a hüvelykujjat. Ha a mutató ujjaddal átnyúlsz felette, gyorsabban játszhatsz, és a hangjegyeket összekapcsolva tarthatod (legato).
Íme néhány gyakorlat, amiket gyakorolhatsz a zongoraórádon.
A mini C-skála
Itt az idő egy kis hüvelykujj tornára! Itt arról van szó, hogy az első 4 hangot, C-D-E-F, jobb kézzel, az utolsó 4 hangot, G-A-H-C, pedig bal kézzel játsszuk. Figyelj oda a hüvelykujjadra. Ebben a gyakorlatban fontos szerepet játszik a 3-as (az az a középső ujj) és az 1-es (hüvelykujj). ami lent halad. (A többi ujj sorrendben: 2 a mutatóujj, 4 a gyűrűsujj és 5 a kisujj.) Gyakorolj a jobb majd a bal kézzel.
Ellentétes irányú skála
Az egyik kéz felfelé, a másik lefelé mozog. Mintha a jobb kéz tükörben nézné magát. Ugyanazokat az ujjakat játssza le, mint a bal kéz. Nem feltétlenül hangzik jól, de a cél az, hogy a célunk az, hogy begyakoroljuk a hüvelykujj középső ujj alatti átnyúlásának technikáját.
Párhuzamos mini-skála ellentétes irányban
A gyakorlat első részében a mini-skálára összpontosítunk. Mindkét kéz együtt játszik, de a hüvelykujj átnyúlás a jobb kézzel történik. A gyakorlat második részében két kézzel játsszuk el a miniskálát, és a hüvelykujj áthaladását a bal kézzel végezzük.
A teljes skála párhuzamos mozgásban
Ennél a gyakorlatnál a hüvelykujj áthaladása eltolódik a két kéz között, ami megnehezíti a gyakorlatot. Jobban kell koncentrálnod, mint az ellentétes mozgású skálánál. Íme a válaszok a cikk első részében szereplő kérdésekre:
• Mi az ötödik hang a C-dúr skálán? : G
• Minek felel meg az A akkord a C-dúr skálán? : a hatodik hangnak
Összefoglalás:
• A skála összefüggő hangok sorozata (moll vagy dúr), aminek utolsó hangja megismétli az elsőként lejátszott hangot egy oktávval alacsonyabban vagy magasabban. A dúr és a moll skálák különbözően hangzanak. Amikor a skálákat gyakorolod, ne feledkezz el az összesről. Vár rád 15 dúr és 15 moll skála.
• Minden nap 20 perc gyakorlás sokkal hatékonyabb, mint hetente egyszer 2 óra. A rendszeresség jót tesz a memorizálásnak és az ujjaid mozgékonyságának is. Ne gyakorolj egyszerre minden skálát: kezdd a C-dúrral, és csak akkor lépj tovább, ha már ezt elsajátítottad.
• A skálákon dolgozni ijesztőnek és értelmetlennek tűnhet, de ez a jó zongoristává válás kulcsa. Hiszen segít a rögtönzésben, komponálásban vagy egy zongoradarab leegyszerűsítésében.
• Most már tudod, mi az a skála, mire való és miért fontos rendszeresen gyakorolnod. Most, hogy mindent tudsz, mire vársz?
Irány gyakorolni!
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat