Fejezetek
- 01. Mi a szolfézs?
- 02. A szolfézs története
- 03. Miért tanuljunk szolfézst?
- 04. Szolfézs zongoristáknak: a szólójáték előnyei és hátrányai...
- 05. Az autodidakta elmélet előnyei
- 06. Az autodidakta zeneelmélet-tanulás kockázatai
- 07. Tanuld meg elolvasni a hangjegyeket, hogy jobban zongorázz
- 08. A zeneelmélet tanulása egyben ritmustanulás is
- 09. Zeneelmélet tanulása: mennyi időre számítsak?
- 10. Zongoraleckék: egy hónap alatt megtanulni a szolfézst úgy, ahogy van?
- 11. Zeneelmélet: egy életen át tartó tanulás
- 12. Lehetséges szolfézs nélkül zongorázni?
- 13. Keress szolfézsórát
- 14. Legyen öröm a szolfézstanulás
- 15. Készíts képes jegyzeteket
- 16. Szórakozz zeneelméleti játékokkal
- 17. Zeneelméleti órák: a kedvenc kottáid tanulmányozása
Egyik kedvenc Kodály-idézetem tökéletesen összefoglalja, hogy mi is a zene: “A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”
A zene néha ijesztő, máskor szomorú, reménytelen, aggódó, boldog, ujjongó, csodálatos, a zene utasít, irányít, kényszerít, teljessé tesz.
Ha pedig igazán meg akarod érteni, bizony szolfézst is kell tanulnod.
A KSH adatai szerint az általános iskolások közel harmada vesz részt alapfokú művészetoktatásban. Ebbe természetesen nemcsak a hangszeres zenetanulás tartozik bele, hanem a tánc, a szín- és bábművészet, a képzőművészetek… A zeneművészeti ágon viszont, képzeljétek, a klasszikus zene a legnépszerűbb! Aki pedig klasszikus zenét tanul — és ez a szám a 2019-2020-as tanévben több, mint 26 ezer diák volt —, az nagy valószínűséggel szolfézst is.
Szóval a jó hír, hogy nagyon sokan már 6-7 éves korukban elkezdenek ismerkedni a zeneelmélettel.
A szolfézs ugyanis nagyon hasznos, már csak azért is, mert nélküle nagyon nehéz kisilabizálni, hogy melyik hang után mi jön.
Ebben a cikkben elsősorban azt elemezzük majd, miért fontos a szolfézs a zongoratanuláshoz, valamint hogy mennyi idő alatt lehet megfelelő szinten elsajátítani.
Mi a szolfézs?
Először is meg kell határoznunk, mi a szolfézs, vagyis a zeneelmélet, és el kell helyeznünk az időben.
A szolfézs szót kettős értelemben használjuk: először is a zenei jelek olvasásához és megszólaltatásához szükséges összes tudást jelöli.
Második értelme pedig ebből következik: magában foglalja az ezen ismeretek elsajátítására szánt speciális tanórát, könyvet, tanulást stb.
A zeneelmélet javítja a hallást és a hangjegyolvasási készséget is.
Ha nem szeretnél egyből beleugrani az elméletbe, hanem visszatérnél kicsit később, most görgess lejjebb a következő alcímig, ahol a történelmi dolgokba nézünk bele kicsit részletesebben!
Első és legfontosabb lépés: íme a nyolc hang, amit használni fogsz: dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti és dó (egy oktávval magasabban).
Meg kell ismerkedned a hangjegyek írott formájával: ezek a gyakorlati gyakorlatok a hangjegyek megtalálásához meglehetősen egyszerűek. Íme a lehetséges írott formák:
Először is, két furcsa kacskaringó van a sorok elején: a felső a violinkulcs, az alsó a basszuskulcs. A 4/4 azt jelenti, hogy négy negyedértékű hangot játszhatsz egy ütemben, egy ütem pedig a két függőleges vonal között található összes hang. Nem vittem túlzásba a dallamot, mindenhova C-t írtam, amit előjegyzés (kereszt vagy bé) hiányában dónak kell énekelned. Az első, szár nélküli kerek bogyó az egész hang, az azt követő, szintén átlátszó, de szárral rendelkező bogyó a fél. Amellett az ugyanolyan, de kitöltött a negyed, ebből kell négy ahhoz, hogy egy ütemben meglegyen a megfelelő mennyiségű hang. Igazából ez így belegondolva matek: Egy egész az négy negyed, két fél az egy egész, és a többi, és a többi. A két összekapcsolódó fekete bogyó nyolcad értékű, ezekből tehát kettő ér annyit, mint egy negyedhang. A négy egybeírt hang a tizenhatod, a nyolc egybeírt pedig a harmincketted, ezt csak érdekességképpen írtam, ilyennel nem nagyon fogsz találkozni eleinte. Utána pedig írtam néhány szünetet is: A furcsa krikszkraksz negyedértékű, az áthúzás nélküli hetesre hasonlító nyolcad-, a sima egyenes vonal középen pedig félértékű.
Itt figyeld meg, ahogy dótól dóig megy a skála, alá is írtam, mit hogy kell énekelni.
Most próbáld meg az alatta levő sort végigénekelni, számold ki nyugodtan, melyik hang melyik, nem kell mindent egyből fejből tudni!
Itt is dót írtam az első hang alá, viszont nem a C-ről van szó.
Ez egy D-dúr skála, amit ha tanulmányozunk egy kicsit, azt látjuk, hogy két kereszt (módosítójel, ami felemeli a hangot) van: D, E, Fisz, G, A, H, Cisz, majd megint D.
Ez alatt pedig az F-dúr skálát látod: itt az F a dó, egy bé (módosítójel, ami leszállítja a hangot) van: F, G, A, Bé, C, D, E, F.
A C-dúr a legegyszerűbb, hiszen nem tartalmaz előjegyzést (vagyis módosítójelet a violinkulcs után), nincs változás a hangokban és mindent le tudsz játszani fehér billentyűkön.
Na de honnan tudja az ember, hogy mikor kell módosítójeleket írni? Mikor kell egy fél hanggal feljebb vagy lejjebb lépni?
Mint már mondtam, egy dúr-skála a következőképpen néz ki: dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti, dó. Na most nézzük meg a távolságot az egyes hangok között: néha egy teljes hangnyi távolság van, néha pedig egy félhangnyi! A sorrend a következő: egész hang, egész hang, fél hang, egész hang, egész hang, egész hang, fél hang. Vagyis dó után egy egész hangot lépsz fel a rére, réről egy egészet a mire, miről egy felet a fára és így tovább. Ha ezeket a lépéseket megtanulod sorrendben, biztosan egyből tudni fogod, mikor lesz szükséged keresztre vagy bére.
Egy másik tipp, hogy figyeld meg a lépést az első és a harmadik hang között: nagy-nagy, tehát nagyterc, vagyis dó-mi. Ha nagy-kicsi a lépés, amit kistercnek hívnak, akkor máshogy fog hangzani a dallamod, egy moll hangsort kapsz, ami szomorkásabb, melankolikusabb.
Az is segíthet, ha megtanulod, hogy az egyes hangsorokhoz milyen előjegyzés tartozik.
Íme a lista:
C-dúr: nincs előjegyzés
D-dúr: 2 kereszt
E-dúr: 4 kereszt
F-dúr: 1 bé
G-dúr: 1 kereszt
A-dúr: 3 kereszt
H-dúr: 5 kereszt
Persze a módosított hangokról induló skáláknak is megvan a maguk előjegyzése, pl a Bé-dúr skála 2 bés, de ez nagyon ritkán kerül szóba a zenetanulás elején, nem kell még ezzel foglalkoznod.
A szolfézs önmagában nem nagyon hasznos, legfőképpen akkor jön jól, ha mellette zenélsz is, például hangszeren játszol vagy zenét szerzel.
A szolfézs története
Akárcsak az irodalomban, a zenében is elég kevés (mondhatni szinte semennyi) írásos emlék maradt fenn a középkor előtti időkből.
A zene ráadásul csak a gazdag, olvasni tudó elit kiváltsága volt.
Olvasd el a szolfézs részletes történetéről szóló cikkünket is!
Miért tanuljunk szolfézst?
A zeneelmélet tanulása akár szolfézsórákon vagy önállóan még soha nem ölt meg senkit!
Különösen azért érdemes, mert megtanulhatsz kottát vagy tabokat olvasni és ezáltal le tudod majd játszani a választott darabokat.
Az értelmezés és az improvizáció, mint a kreativitás legjobb testbeszéde, mindkét nemet elbűvöli...
Már az elején meg kell jegyezni, hogy sok nemzetközileg elismert zenész soha nem vett zeneelméleti órát.
Azonban ez egy olyan koncepció, amelyet fontos figyelembe venni, mert a szolfézsnak bizony rossz hírre van, valljuk be.
A kottaolvasás elsajátítása pedig nagyszerű módja a zene megértésének és szerzésének.
Sokszor azt gondolják, hogy az elméleti, a konvencionális vagy akár az akadémiai szempont a zeneórákon tanulótól a következőket eredményezi:
— A hangszertanulás abbahagyása és a tanuló elkedvetlenítése,
— Elégedetlenség a konzervatóriummal, zeneórákkal és zongoraórákkal, zenei magánórákkal, attól tartva, hogy a zeneelmélettel kell foglalkozni,
— Kreatív képesség és tehetség elvesztése.
Mondjuk ki tehát egyszer s mindenkorra, a zeneelméleti ismeretek fejlesztése áldás a zenei hajlamokkal nem rendelkezők és a tapasztalattal rendelkezők számára is, hogy megnyissa érzékeiket a számukra elérhető lehetőségek előtt.
A tapasztalt zongoristák számára, akik nem félnek belevágni egy jazz szólóba, a zeneelmélet olyan autonómiát kínál, amely lehetővé teszi számukra, hogy szabadabbak legyenek zenéjük létrehozásában, kivitelezésében és stúdiófelvételében.
Valóban, ez a zeneelmélet rákényszeríti magát; olyan ez, mint egy idegen nyelv elsajátítása, még ha folyékonyan beszéled is szóban, a nyelvtani vagy ragozási szabályok tökéletes ismerete nélkül nehéz lesz továbbmenni.
Ha meg akarsz tanulni kottát olvasni, többek között ezekkel foglalkozol majd:
— violinkulcs,
— basszuskulcs,
— C-dúr
— előjegyzések
— szünet
— negyedhang, félhang, nyolcadhang stb.
A zenében ugyanazokat a következtetéseket vonjuk le: a zeneelmélet tökéletesítése nélkül bizonyos zenei fogalmak nagyon bonyolultak, vagy akár érthetetlenek is maradnak a zongoristák számára.
Nagyban könnyíti azonban mind a zongora-, mind a szolfézstanulmányaidat, ha egyszerre tanulod a kettőt, hiszen kiegészítik egymást-
zenélj, miközben egy kicsit meg is érted ezt a különösen hatalmas és összetett kottarendszert.
Ugyanígy a szimbólumok társítása, a hangmagasságok és hangok időtartamának, valamint az árnyalatok és hangszínek azonosítása anélkül is megvalósítható, hogy feltétlenül zeneelméleten mennénk át.
Ezen kívül kezdő szinten is vehetsz zongoraleckéket anélkül, hogy zeneelméletet kellene tanulnod.
Szolfézs zongoristáknak: a szólójáték előnyei és hátrányai...
Undorodva az iskolarendszertől, az ősi képzéstől és a rosszabbnál rosszabb tananyagoktól, amelyet tiszteletben kell tartanunk, most azt fontolgatod, hogy autodidakta módon tanulsz zongorázni?
Ez a megoldás, amely gyakran a szülőket és a tanárokat is megrázza, ugyanazokat a reakciókat váltja ki a zeneelmélet tanulása során. A zeneórának olyannak kell lennie, amilyen mindig is volt. Mindenesetre ezt gondolhatják a zongoratanárok.
Ez a képzés, amely a konzervatórium vagy zeneiskola idejének 2/3-át foglalja el, ezeknek az intézményeknek – mondhatni – zászlóshajója. Az, ahol a zenével való ismerkedés zongoratanárral történik, ahol megtanulják, mi az a félhang, és ahol fokozatosan történik a kotta kisilabizálása, nos ezek az órák nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy probléma nélkül, könnyedén játssz a hangszereden.
Fedezd fel a szolfézs autodidakta tanulásának előnyeit és hátrányait.
Az autodidakta elmélet előnyei
Nem elhanyagolandó, hogy a zeneelmélet autodidaktaként való tanulásának számos előnye van, és néha a konzervatóriumi óra régi elavult módszernek tűnhet.
Mert igen, az egyedüllét nagyon gyakran jelentős érték, és ez a zongoratanulás szempontjából is érvényes lehet, kotta nélkül garantáltan.
Mindezen előnyök között megtaláljuk például a következőket:
— teljes szabadság a tanulásban.
— te választod ki azokat a darabokat, amelyeken tanulni, gyakorolni és zongorázni szeretnél.
— te határozod meg, mennyi időt fordítasz az egyes darabokra, a hangjegyek vagy ritmusok tanulására.
— te tervezed meg saját pedagógiai képzésed a zeneelmélet különböző szakaszainak személyre szabott megközelítésével.
— te határozod meg saját határaidat egy darab tanulásának tökéletesítéséhez.
— ha pedig nem éred el a célt, sikerül megérteni és megtalálni saját határaidat.
— megtanulod, hogyan kell hallgatni.
— te választod ki azokat az oktatási anyagokat, amelyeket tanulni és fejleszteni szeretnél.
— nincs előírt ütemterv a munkamenethez.
— ha egyik nap nincs kedved dolgozni, nem kell.
— nem kell fizetned a képzésért, ami gyakran nagyon drága.
És sok más!
Az autodidakta zeneelmélet-tanulás kockázatai
Lehet, hogy szép és értékes, de a szabadságnak megvan az ára, amelyet meg kell fizetni, beleértve a zenét is. Mert igen, zeneleckék nélkül vagy zongoraoktatás nélkül, megfejtő segítség nélkül, zongoraóra nélkül a valóságban minden összetettebb. A zongoratanulás önmagában ezért nem mindig rózsás, különösen olyan kockázatokkal jár, mint:
— Az erre a tanulásra fordított idő: sokkal hosszabb, mint a konzervatóriumi zeneelméleti kurzus, különösen a tanulni kívánt darabok gyakorlásához illő módszerek keresése miatt, de olyan módszerek kiválasztása miatt is, amelyek valóban pozitív hatással vannak zeneelméleti szinten és a ritmusokon.
— Hiányosságok halmozása: rossz automatizmusok és szokások kialakulása, amelyek észrevétlenül csak rontják a zeneelméleti színvonalat. Mert természetesen ezekben az esetekben nincs tanár, aki kijavítana.
— Nincs külső nézőpontod ahhoz, hogy tanácsot kérj az ujjakkal vagy a metronómmal kapcsolatban.
— Nehéz daraboknál például az általad találttól eltérő módszerekkel gyorsabban haladhattál volna.
— Önbizalom nélkül nehéz lesz a feladat, mert csak te tudod megítélni a fejlődésedet.
— Motivációvesztés: hetek, akár hónapok eredménytelen tanulása után kopogtatnak a zeneelméleti munkafüzet borítóján. És persze: senki sem motivál, ez magától értetődik!
— Nincs kéznél zongora, és ez talán az 1. számú probléma, hiszen az önálló tanuláshoz szükséged van egy zongorára... és esetleg vásárolnod is kell majd egyet, anélkül, hogy biztos lennél abban, hogy szeretni fogod ezt a hangszert, vagy jó leszel benne.
És a többi.
Érthető tehát, hogy önmagában a zongorázás sok erőfeszítést és motivációt igényel.
Tanuld meg elolvasni a hangjegyeket, hogy jobban zongorázz
Nyilvánvalónak tűnik, és bár kötelező, sok kezdő, középhaladó és még haladó zenész elhanyagolja a hangok megtanulását.
Szerencsére már tudjuk, hogy a zeneelmélet egyszer így vagy úgy utolér minden zenészt.
Az kifejezetten megnehezíti a dolgodat, ha nem tudod elolvasni a kottát, vagy nem ismered fel a jegyzet helyzetét. Főleg, ha zongorázni próbálsz.
Éppen ezért, kezdőkkel érdemes jól begyakorolni (természetesen játékosan) a hangok helyzetét: lépj fel egy hangot, lépj le három hangot, mi van az első vonalon és a többi.
Ezt hívják a hangok közötti intervallum fogalmának tanításának: minden hangköz egy félhangot jelöl, tehát az egyik sorról a másikra ugrás egy hangnak felel meg.
Készen állsz az idő, türelem és energiabefektetésre?
Mivel fontos tudni, hogyan kell hangokat olvasni ahhoz, hogy zongorista lehess, nézzük meg, mi kell a kottaolvasás megtanulásához:
— Rendszeresen és rövid ideig ismételd meg zeneelméleti gyakorlataidat (napi 5-20 perc),
— Teljes figyelmet fordíts a jegyzetek olvasására,
— Csökkentsd a sebességet. Nem arról van szó, hogy valakit lenyűgözzünk, hanem arról, hogy emlékezzünk az olvasottakra. A lépések kihagyása rossz szokásokhoz és hibákhoz vezethet. Ezért metronómot kellene használnod,
— Fokozatosan gyorsítsd fel a hangok sebességét az oktávok (Do, Ré, Mi) és a nehézség növelésével,
— Gondosan válaszd ki a kottákat. Nincs értelme olyan darabokat választani, amelyek több bonyolult előjegyzést és hangot tartalmaznak rögtön az elején, hacsak nem vagy olyan eltökélt, mint az egyik ismerősöm, aki, amikor meghallotta, hogy én éppen Chopin Fantaisie Impromptu-jét játszom, eldöntötte, hogy ő is megtanulja. Negyvenöt éves volt ekkor, soha még csak rá sem nézett a zongorára. Körülbelül két évbe telt neki megtanulni, de sikerült! De azért érdemesebb könnyebb zenékből választani, plusz olyanokat, amiket szeretünk, hiszen a zene a tanulás örömének felkeltése.
— Dolgozz a szüneteken. Lépésről lépésre haladj előre, nézd át a problémás jegyzeteket, hogy jobban megértsd és asszimiláld azokat.
— Alternatív kulcstanulás: a violin- és a basszuskulcsot egymás után kell megtanulni, ugyanúgy, ahogy először a bal kezet, majd a jobb kezet tanuljuk meg, amikor elkezdjük a kotta megfejtését.
Ez a kezek szétválasztását és koordinálását szolgálja, amelyek hajlamosak szimmetrikusan reprodukálni ugyanazokat a hangokat az elején.
Ezután hallgasd meg a visszajelzéseket.
Legyen szó zenetanárokról, más zenészekről vagy akár a barátaidról, néha ki kell javítani a rossz berögződéseket.
A zeneelmélet tanulása egyben ritmustanulás is
Hogyan beszélhetünk zenéről ritmus, groove, muzikalitás említése nélkül?
Nevezhetjük bárhogyan, a ritmus egy darab szíve és motorja.
Olyan világhírű sztárok, mint Michael Jackson, Stevie Wonder vagy Bruno Mars, gyakran tettek különbséget zenéjük ritmusával.
A lassú, gyors, szabályos vagy szabálytalan ritmusnak megvannak a zenei okai, amelyeket az értelem nem ismer.
Akár suttog nekünk, akár beszél hozzánk, akár a fülünkbe kiált, a ritmus egy olyan fogalom, amelyet minden zenésznek figyelembe kell vennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon.
Minden kotta tartalmaz a hangjegyeken kívül sebességet idéző jelzéseket:
— Olyan szavakkal, mint andante, adagio,
— Számokat a ritmikai pontosság finomításához (például 60 = 1 negyedhang másodpercenként).
— A kottaolvasás és a ritmustanulás egyszerre történik.
Hosszú órákba telhet, mire el tudod olvasni a zongorakották ritmusait, amelyek bonyolultabbá válnak a következőkkel:
— triolák
— sőt, amikor a két kéz különböző, egymáshoz nem illeszkedő ritmust játszik, megint jó példa erre a Fantaisie Impromptu.
Ugyanígy meg kell valósítani a két kéz függetlenségét.
Valójában a zongora egy összetett hangszer, amely lehetővé teszi több elem, hang és ritmus egyidejű lejátszását.
A fogalom elméleti megértése meglehetősen egyszerűnek tekinthető, és a következőképpen épül fel:
— reprodukáld a ritmust úgy, hogy tapsolsz, pl.
— azonosíts egy ritmust egyszerűen csak hallgatva.
Végül fontos megjegyezni, hogy a ritmusok elméleti aspektusát a gyakorlati tanulással kell kombinálni.
Zeneelmélet tanulása: mennyi időre számítsak?
A valóságban, ami a zeneelméletet illeti, többet fogunk beszélni a tempóról, a ritmusról és a hangjegyekről, mint az időről.
A mesemondók csodamegoldásai a karcsúsító diétákban ugyanazt az eredménnyel járják, mint a zenében: haszontalanok!
Az biztos, hogy a zeneelmélet elsajátításához odaadó időre, türelemre, szigorra és elszántságra, valamint rendszeres gyakorlásra lesz szükséged.
Fontos a napi gyakorlás, akár napi tizenöt-húsz percig is: ez sokkal hatékonyabb lesz, mint a heti két órás intenzív áttekintés.
Akárcsak az oktatói órákon, a zeneórán is be kell gyakorolni az időközönkénti ismétlési módszert, amelyet gyakran a létező legjobb memorizálási technikaként írnak le.
Bármilyen módszerről is legyen szó, a zeneelméletet jelenleg nem lehet néhány óra alatt megtanulni, ahogy azt egyes reklámszalagok próbálják elhitetni velünk.
Azt állítani, hogy a zeneelmélet rövidebb idő alatt elsajátítható, az azt jelenti, hogy nem vennénk figyelembe mindenki zenei személyiségét, tanulási képességét, és egyben felháborító hazudozás lenne olvasóinknak.
Csalódott vagy? Akkor mos még inkább az leszel: eltarthat néhány évig, amíg elsajátítod a szolfézst, mert ez egy olyan tantárgy, amely folyamatos tanulást igényel.
Minél gyorsabban és pontosabban olvasod el a hangjegyeket, annál inkább lesz lehetősége a zenére, annak kompozícióira és interpretációira összpontosítani.
Még olyan honlapokat is találhatsz, amelyek megtanítják a zeneelmélet alapjait.
Napi több tíz percet kell szánnod a szolfézsra, ismétléssel és gyakorlással, hogy úgy tudd falni majd a kottákat, mint mások a regényeket.
Zongoraleckék: egy hónap alatt megtanulni a szolfézst úgy, ahogy van?
A zenetanulás kicsit olyan, mint egy szerpentin: ki tudja, meddig kacskaringózol és hogyan érsz el a célodhoz.
Ha néhány nap alatt nagyon könnyű lenne megtanulni a kottaolvasást, valószínűleg nem olvasnád most ezt a cikket.
A zeneelmélet tanulásában valójában több tudományág is létezik, amelyek szétválaszthatók, majd lassan és fokozatosan érdemes megtanulni őket:
— kottaolvasás,
— ritmusok kiolvasása,
— az alapvető zongora akkordok,
— negyedek, nyolcadok, tizenhatodok, tercek stb.
Szolfézson azt is begyakorlod majd, hogy mi hol helyezkedik el az ötvonalas rendszerben.
Napi tíz perc tanulással egy hét akkor is elegendő, ha kezdetben azt sem tudod, mi az a ritmus.
Ezután már csak rajtad múlik, hogy megtanulod-e a különböző hosszúságokat: negyed, nyolcad, és ugyanilyen értékű szünetek!
Egy metronóm is a segítségedre lehet és elárulom: még a legprofibb zenészek is fogtak már valaha a kezükben metronómot, méghozzá nem is egyszer!
Valójában paradox módon a legegyszerűbb ritmust tartani az egyik legnehezebb feladat: próbálj meg egy percig tá-ti-ti-tá-tá-t dobolni ugyanolyan tempóban, nem is olyan egyszerű, mi?
Egy hét alatt viszont egészen biztosan belejössz majd és a tizenhatodok sem okoznak majd gondot.
Még egy nagyon jó és egyben elég összetett gyakorlat: miközben ütöd a ritmust, mondd is ki, hogy mit ütsz! Most pedig készíts két különböző ritmust és az egyik kezeddel az egyiket üsd, a másikkal meg a másikat! Ha ez nem megy, először azt is csinálhatod, hogy az egyiket ütöd, a másikat pedig ezzel egyszerre kimondod.
Egy hónap múlva ilyenkor már a kedvenc darabodat fogod majd kisilabizálni!
Foglalkozz először néhány egyszerű darabbal, majd lépjtovább: több hónapos tanulásba fog telni az akkordok és az elmélet elsajátítása (skálák, improvizáció stb.).
Zeneelmélet: egy életen át tartó tanulás
A zeneelmélet néhány hónap alatti ismerete sok zenész számára csábító, azonban, amint azt bizonyára te is megértetted már, mint minden, az is időbe telik, amíg elsajátítod a zeneelméleti ismereteket, majd pedig állandó fejlesztgetést és ismétlést igényel, hogy szinten tartsd a tudásod.
Valójában melyik pillanattól mondhatjuk, hogy ismerjük a zeneelméletet? Amint tudsz kottát olvasni? Mikor sajátítjuk el a ritmust és a tempót?
Mindig eljön az idő, amikor új nehézségekkel kell szembenézned a kottaírásban vagy -olvasásban, és lehetséges, hogy egész életedben fejleszted majd a szolfézstudásodat, ezért a lehető legjobban kell majd motiválnod magadat, és fontos, hogy ne akadj el, ha még nem tudsz mindent a zeneelméletről.
Néhány kezdő zenész nem mer gyorsan zongorázni, mert fél, hogy nem fogja tudni kiolvasni időben a következő ütem hangjait, ezáltal megakad és szaggatott lesz a zene.
Néhány szolfézsórával ez teljesen jól kiküszöbölhető!
Lehetséges szolfézs nélkül zongorázni?
Ahogy fentebb említettük, a szolfézs nem elengedhetetlen feltétele a zenésszé válásnak, bár erősen ajánlott. Egyre több zenész van azonban, akinek csak alapismeretei vannak szolfézsból, bár a legtöbbjük a gitárosok közé tartozik.
A tabok általában a kottát helyettesítik azok számára, akik nem ismerik a zeneelméletet. Mindenki számára elérhetőek és közvetlenül kiírják az akkordokat, sőt, néha még azt is megmutatják, hogy hova helyezd az ujjaidat a gitár nyakán. Ugyanez azonban nagyon praktikátlan lenne egy zongorista számára.
Másrészt egyre több olyan videó jelenik meg az interneten, amely bemutatja, hová kell helyezni az ujjait a szintetizátoron vagy a zongorán: a képernyőn fut egy zenetekercs és a billentyűk, amelyeket le kell nyomni, felvillannak.
Ez a rendszer rendkívül szórakoztató és motiváló, de vajon elég ahhoz, hogy zongorista legyen belőled?
Igen és nem.
Igen, ha mindenekelőtt szórakozni és időnként zongorázni szeretnél anélkül, hogy időt vesztegetnél a zeneelmélettel. Mivel a szolfézs a legtöbbek zenei mumusa, ami idő előtt elveszi a zenészpalánták kedvét a folytatástól, ezzel a lehetőséggel nagyszerűen kiküszöbölhető ez a probléma.
Ha viszont a legnagyobb vágyad, hogy egy zenei együttes zongoraművésze legyél, és nagyszerű zenész karriert fuss be, akkor az nem igazán megoldható szolfézs nélkül. Bizonyos szemszögből nézve a szolfézs a zenészek által beszélt nyelv, amit mindenki megért országtól és anyanyelvtől függetlenül!
Keress szolfézsórát
Ha úgy döntesz, hogy elkezdesz szolfézst tanulni, akkor biztosan sok időt veszítesz azzal, hogy a megfelelő információt keresed tankönyvekben, az interneten stb.
Ha szolfézsórákra jársz, egy bizonyos keretet szabsz a tanulásnak és lehetővé teszed azt is, hogy konkrét kérdéseket tegyél fel a zenetanárnak. Profi zenészek tanácsait is kérheted.
A zeneelméleti órákon való részvétel azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy konzervatóriumban vagy zeneiskolában tanulsz. Más lehetőségek is választhatók, mint például magán zeneórák vagy egy zenész barát segítsége.
Legyen öröm a szolfézstanulás
A zene- és zeneelmélet-tanulás sikerének egyik szükséges része nyilvánvalóan a szórakozás. Ha élvezed, amit csinálsz, az órák egyszerűbbnek tűnnek, és motiváltabb leszel.
Készíts képes jegyzeteket
Violinkulcs, basszuskulcs, nyolcad, félhangok… a szolfézs kifejezései néha nagyon elvontnak vagy bonyolultnak tűnhetnek az átírásban. Amikor belekezdesz, sok új kifejezés jelenik meg egyszerre, és ezeket rendezni kell.
Ha szeretsz rajzolni, készíts tanulókártyákat, ahol minden fogalomnak külön kis ábrát adsz!
Így egyrészt könnyebben megtanulod majd az új kifejezéseket, másrészt pedig mindig kéznél lesznek a tanulókártyáid, ha elbizonytalanodnál.
Szórakozz zeneelméleti játékokkal
Sok zenész elmondja neked, hogy szórakoztatóbbak, mint a zeneelméleti órák. De manapság sok média sokkal szórakoztatóbbá teheti a zeneelméleti órákat.
Ez különösen igaz a zenei alkalmazásokra. Játékok, vetélkedők vagy akár kihívások formájában az alkalmazások lehetővé teszik, hogy zeneelmélet tanulás közben is játssz. A hangjegyek felismerésével is dolgozhat a zenei fülén.
Az online oldalak hozzáférést biztosítanak ehhez a játéktípushoz is, ha valaha is aggódás nélkül szeretnél haladni a zeneelmélet terén!
Zeneelméleti órák: a kedvenc kottáid tanulmányozása
Semmi sem unalmasabb, mint Mozart, Beethoven vagy Bach partitúráit tanulmányozni, ha jobban szereted a Beatles-t vagy a Rolling Stonest, és ez fordítva is igaz. De miért ne érezhetnéd jól magad?
A kedvenc darabjaiddal körbevéve magadat könnyebben veszed majd az akadályokat, mint eddig bármikor!
Ehhez természetesen szükséges, hogy átnézd a szolfézs alapjait egy olyan magántanárral, aki nyitott a javaslataidra és zenei ízlésedre.
Várnak a hangok!
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
