Fejezetek
- 01. A szolfézs, azaz a zeneelmélet minden hangszer esetében egyformán hasznos?
- 02. Zeneelmélet: hasznos segítség a zongoratanuláshoz
- 03. Szolfézs, a memória serkentésére
- 04. A zeneelmélet alapjai a zongoraleckékhez
- 05. Mikor érdemes elkezdeni a zeneelméletet?
- 06. Miért érdemes zeneelméletet tanulni?
- 07. A zeneelmélet hátrányai és kockázatai
- 08. Zeneelmélet tanulása kezdő zongoristák számára
- 09. Tippek a zeneelmélet és zongoratanulásához
- 10. Szükség van zeneelméletre a zongoratanuláshoz?
Én nem a zenészek zenésze, hanem mindenki zenésze szeretnék lenni. Mitski
Amikor belevágnak a zongora tanulásba, a tanulók gyakran attól tartanak, hogy hosszú órákat kell majd szolfézs tanulással tölteniük. A kottaolvasás elsajátítása bizony nem könnyű, és a zeneelmélet órákat gyakran a zeneóra büntetésének tartják.
De miért és hogyan hasznos a zeneelmélet a zongoratanulásban? Hogyan lehet hatékonyan tanulni?
A zongora az egyik leggyakrabban tanult hangszer. Íme a zene elméletéről szóló gondolataink.
A szolfézs, azaz a zeneelmélet minden hangszer esetében egyformán hasznos?
A szolfézs egy olyan alaptudás, ami minden hangszerhez igazítható. Vonós hangszerek, fúvós hangszerek, rézfúvós hangszerek: bármilyen hangszerre készült zenemű átírható szolfézs segítségével. Még az éneklés is széles körben használja a szolfézst.
A szolfézst úgy tervezték, hogy bármilyen hangszer dallamát le tudja jegyezni. A szolfézs az éneklés révén jött létre. Egy bencés szerzetes egy dal első szótagjait használta arra, hogy nevet adjon a hangoknak, és segítsen a tanítványainak emlékezni rájuk.
És bár a gitárosok gyakran nem merülnek el a zeneelméletben, a dobosok pedig elsősorban ritmikai elemeket használnak, a zeneelmélet minden hangszer esetében rendkívül hasznos marad.
Nincs tehát semmi okod arra, hogy ne vesd bele magad a szolfézs örömeibe.
A szolfézst tehát minden zenész használhatja.
A szolfézs azonban, bár univerzális nyelv, nem minden országban terjedt el ugyanannyira. Néhány ázsiai országnak saját jelölési rendszere van. Vagy ott vannak például az angolok is, akiknek a betűrendszere kicsit eltér a miénktől.
Zeneelmélet: hasznos segítség a zongoratanuláshoz
A zeneelmélet-órákat úgy kell felfogni, mint a zenetanulás és a zene jobb megértésének eszközét.
A szolfézs valóban egy olyan eszköztár, amely nagyon jól jön a zenetanulásban. És ez minden hangszerre igaz.
A zeneelmélet alapvető eszköz ahhoz, hogy tudd, hogyan kell kottát olvasni, hogyan ismerd fel a hangnemeket, a szüneteket és a hangok magasságát.
Olyan közös szókincs elsajátításának eszköze, amit minden más zenész (zongoristák, szaxofonosok, gitárosok, nagybőgősök, dobosok stb.) is megért.
A kottát úgy lehet olvasni, mint egy regényt, de az az előnye, hogy egy univerzális nyelven íródott. Ha valaki elsajátítja a zeneelméletet, akkor egy zenei nyelvet is megtanul, és ezáltal gazdagodik a zongoragyakorlatban is.
A zongora és a zeneelmélet tehát elválaszthatatlan egymástól.
A „klasszikus” olvasásnál az ember kibogarássza, elolvassa, és végül megérti, amit olvas. A kottaolvasás esetében a folyamat hasonló. Megfejted, dekódolod a hangjegyeket, hogy el tudd olvasni a kottát, és végül megérted, amit olvasol.
A kottaolvasás, a különböző ritmusok megértése, a hangjegyek felismerése, a kotta alapján játszás alkotják a zenei alapokat, amik aztán lehetővé teszik a fejlődést. A zeneelmélet alapjainak elsajátítása után képes leszel bonyolultabb darabokat játszani különböző zenei stílusokban. A zeneelmélet sokat segít a saját zeneszerzésben és az improvizációban is, például egy közös örömjáték során.
Fedezd fel az alapvető zongora akkordokat is...
Szolfézs, a memória serkentésére
A zeneelmélet olyan ismétlődő gyakorlatokat tartalmaz, amiket meg kell értened, meg kell tanulnod, aztán pedig szorgosan ismételned kell. Ahhoz, hogy úgy tudj megfejteni egy kottát, mintha könyvet olvasnál, néha hetekig kell gyakorolnod.
Ne feledd, Rómát sem egy nap alatt építették... Minél hatékonyabban tudsz memorizálni, annál jobban meg tudsz tanulni egy hangszert. Fontos azonban, hogy mindig a saját tempódban haladj.
A zene és a zeneelmélet tanulása többféle memóriát foglal magában:
Rövidtávú memória,
munkamemória,
epizodikus memória,
procedurális memória.
A rövid távú memória lehetővé teszi számunkra, hogy az információt szinte azonnal, egy másodperctől tíz percig tároljuk. A kottán való munka lehetővé teszi a memóriának ezt a formáját.
A munkamemória a rövid távú memorizálás során kapott információk feldolgozására szolgál. Ezt különösen a basszuskulcs megfejtésekor használjuk, miközben a violinkulcsot is megtanuljuk. Végül ez az, amely lehetővé teszi, hogy az ember egyszerre több dolgot csináljon, miközben fókuszált marad.
Másodszor, a hangjegyek és skálák ismétlése minden leckében az epizodikus és a szemantikus memóriát érinti. Ez lehetővé teszi a tanuló számára, hogy emlékezzen az előző héten vagy az órát megelőző napon játszott zongorarészletre.
A procedurális memória pedig az, ami az automatizmusokat, a kézügyességet, a készséget és a tudást fejleszti. A tudattalan emlékezetnek ez a típusa nem igényel különösebb kognitív erőfeszítést (ilyen például a gyaloglás vagy a biciklizés). A zeneelmélet és a zongoratanulás ezt a fajta memóriát serkenti.
Ezért minél többet gyakorolja a tanuló a szolfézst, annál jobban „felturbózza” a memóriáját: így a zene az elme eszközévé válik!
A zeneelmélet alapjai a zongoraleckékhez
A zeneelmélet tanulása három fő területre oszlik:
Kottaolvasás,
A hangok ismerete,
Ritmusérzék.
A kottaolvasás elsajátítása lehetővé teszi, hogy az ember megjegyezze a kottán lévő referenciapontokat.
A hangok tanulmányozása nehézségeket jelent a fül számára: hogyan ismerjük fel a harmóniát, az oktávokat, a tercet vagy az kvintet, hogyan találjuk ki az egyes hangok hangnemét?
Sok gyakorlással és odafigyelő hallgatással ezt az akadályt is könnyen veszed majd.
A hangjegyek felismerése, a violin- és basszuskulcs elhelyezése, a hang és félhang fogalmának elsajátítása, a ritmusérzék fejlesztése mind a zeneelmélet alapvető részei.
Megtanulhatod, hogy 7 különböző hangjegy létezik:
Az egész hang,
A félhang,
A negyedhang,
a nyolcadhang,
a tizenhatodhang,
a háromszoros nyolcad,
a négyszeres nyolcad.
Ezután megismerkedsz a billentyűzettel: a fehér és a fekete billentyűkkel.
Ez utóbbiak két és három fekete billentyűből álló csoportokba vannak rendezve: a C mindig a két fekete hangból álló kis csoport „bal oldalán” (egy félhanggal lejjebb) lesz. A szolfézst a kotta szerkezetének megértéséhez fogjuk használni: a violinkulcs (azaz G-kulcs) a kotta felső részére, a basszuskulcs (azaz az F-kulcs) pedig az alsó részre vonatkozik. A G-kulcs hangjait mindig jobb kézzel, míg az F-kulcs hangjait mindig bal kézzel játsszuk el.
Ezután a zeneelmélet alapjainak elsajátítása során a hangok és a félhangok, a felemelt (#) és a leszállított (b) hangok fogalmával kell megismerned.
A zongora minden billentyűje egy-egy félhangot képvisel. Ha gondolatban felbontod a billentyűzetet, azt veszed észre, hogy a C-dúr hangnemben 6 hang van (5 egész és két félhang).
Mikor érdemes elkezdeni a zeneelméletet?
A zeneelmélet olyan, mint az idegen nyelv: minél fiatalabb korban kezded el tanulni, annál jobb. A zongoratanulásnak nincs korhatára. A zeneelmélet is bármelyik életkorban elkezdheted. Nyilvánvaló, hogy mint minden más területen, itt is célszerű már gyermekkorban elkezdeni a tanulást. Az okok egyszerűek: a gyermekek agya olyan, mint a szivacs. Gyorsabban megjegyzik a hozzájuk eljuttatott információkat.
Szerintem a gyerekeket egyszerre kell megismertetni a zeneelmélettel és a hangszerrel, mert van elég energiájuk mindkettőt megtanulni. Különösen a mai zongoratanulási módszerekkel, amikről alább lesz szó. Felnőtt korban a figyelem, a koncentráció, a memória már nem ugyanaz. A stressz szintről nem is beszélve.
A kezdő gyakorlatban jobb, ha lépésről lépésre haladunk. Fokozatosan haladj, mert fennáll a veszélye, hogy ha túltolod, elkedvetlenedsz. Nyilvánvalóan jobb, ha a szolfézs tanulás játékos és interaktív módját választod.
Ebből a szempontból akár felnőttről, akár gyermekről van szó, a végeredmény ugyanaz. A tanár feladata, hogy alkalmazkodjon a tanulóhoz, és olyan pedagógiai módszert javasoljon, ami a legjobban megfelel neki.
A zongoraóra kronológiájában nincsenek pontos szabályok. Az elején, a közepén, a végén...
Nem számít, mikor kerítesz sort a szolfézstanulásra. A lényeg, hogy ne veszítsük szem elől a tanfolyam koherenciáját, és felmérjük a tanuló igényeit. A szolfézs gyakorlatok adagolása az óra során a tanár belátására van bízva. Ha a zongoraóra elejére csempésszük be a szolfézst, a tanuló agya még teljesen friss, és jobban tud koncentrálni.
Természetesen azonban fennáll a veszélye annak, hogy a tanuló elveszíti a fonalat, és nagyon gyorsan csökken a koncentrációja. A zeneelméletnek a zongoraóra végén történő elvégzése pedig akkor lehet hasznos, ha a játékos oldalt hangsúlyozzuk.
De itt is az a kockázat, hogy a gyakorlatok hatékonyságához nincsenek meg a megfelelő feltételek. Az ideális tehát az, ha a tanár ismeri a diákját, és ügyesen elszórja a gyakorlatokat az óra során, például egy darab tanulmányozásának kiegészítéseként. Így a tanuló az elméletből és a gyakorlatból is profitál. Később a tanuló fokozatosan maga fogja tudni meghatározni, hogy mikor zongorázzon, és mikor tanuljon zeneelméletet.
Miért érdemes zeneelméletet tanulni?
A zeneelmélettel zeneileg függetlenné válsz. A zeneelmélet egyik célja az, hogy strukturálja a tanuló ritmustanulását. A zeneelméletnek köszönhetően kialakul a ritmusérzék, a diák megtanulja elhatárolni az egyes ritmusokat a többitől, és sokkal könnyebben megérti a zeneszerzést és a kottákat.
A szolfézs a zene nyelvtana.
A kottaolvasás ismerete fontos, ha komponálni, improvizálni és több stílusban játszani akarsz. A szolfézs lehetővé teszi, hogy ne hangról hangra kelljen reprodukálnod egy már hallott zeneművet. A zene „kódjainak” megértése segít a hallás utáni játékban és abban, hogy a zongorista játékodat árnyalatokkal gazdagítsa. Emellett szélesíti a tanuló tudásbázisát, ami lehetővé teszi, hogy kibontsa a szárnyait, és jobban elmélyüljön abban, amit szeret.
A legfontosabb, hogy a zenélés öröm maradjon, akárcsak az olvasás. És ahhoz, hogy az olvasás örömet okozzon, élvezni kell az olvasás tanulását.
Ha élvezni akarod a zenélést, jobb, ha megszereted a kottaolvasást, és a zeneelméletet. A szolfézs nem könnyű, és bizony néha acélos motiváció kell az elsajátításához. Különösen azért, mert a múltban a szolfézsoktatás inkább kényszer, mint szórakozás volt. Manapság a zeneelmélet tanulása játékosabbá, szórakoztatóbbá vált.
Először is elmondhatjuk, hogy, ha egyszerre tanulsz szolfézst és ismerkedsz a hangszereddel, sokkal könnyebben megtalálhatod a saját utadat. A lényeg az, hogy a fejlődés mindkét területen alapos legyen. Ha a gyakorlásra és nem a szakkifejezések bemagolt ismeretére összpontosítunk, esélyesebb, hogy a tanuló nem undorodik el.
Félreértés ne essék: a szolfézs és a hangszertanulás kiegészítik egymást, anélkül, hogy elválaszthatatlanok lennének. Sok nagyszerű zenész, például a gitáros Jimi Hendrix, soha nem tanult zeneelméletet.
És amikor meghallod, hogy játszanak, rájössz, hogy nem kell ismerned a zeneelméletet ahhoz, hogy tökéletesen játssz egy hangszeren. A zeneelméleti ismeretek (hangjegyek, szünetek, negyed-, fél- és nyolcadhangok stb.) hiánya nem akadályozta meg őket abban, hogy olyan darabokat komponáljanak, amik ma már a zenei „világörökség” részét képezik. A nagy jazz- (vagy blues-, rock- és metál-) gitárosok panteonját azonban a kivételes zenei hallással rendelkező zenészek számára tartják fenn.
Azt gondolhatnánk, hogy a zeneelmélet általában véve megbízható szövetséges abban, hogy ne ijedjünk meg a kottaolvasástól, vagy elkerüljük az üres lap szindrómát, ha komponálunk.
A zeneelmélet hátrányai és kockázatai
Ha néhányan úgy vélik is, hogy zeneelmélet nélkül nem lehet helyesen zongorázni, tudnod kell, hogy a szolfézs sem mentes az elkerülendő apró buktatóktól. Először is fennáll a veszélye annak, hogy a zenetanulás túlságosan akadémikusra sikeredik. A zene a kifejezés eszköze, és mindig is az lesz. A zenélés nem ugyanaz, mint amikor egy mesterember egy alaprajzot követve felhúz egy házat. A zenélés elkerülhetetlenül magában foglalja az árnyalatokkal való játékot, az érzelmek és érzések felidézését. Ebben az esetben nem elég kottát olvasni, érzékenységre is szükség van.
El kell ismerni, hogy egy jó beleéléssel rendelkező zongorista sokkal kellemesebb hangokat fog a hangszeréből kicsalni, mint egy olyan zongorista, aki robotként játszik, még ha konzervatóriumot végzett is. A zeneelméletet segítségnek kell tekinteni, nem pedig büntetésnek. A kották is ráijeszthetnek a fiatal tanulóra, aminek az lehet a következménye, hogy a tanuló a kezdeti lelkesedése ellenére elriad a zenétől.
A másik hátránya a kottatanulásnak, hogy csökkentheti a kreativitást.
Sok zongorista újra és újra ugyanazokat az akkordokat és ritmusokat ismételgeti, és úgy érzi, hogy soha nem halad előre.
Ez a szolfézs megszokásaiba való bezártság eredménye. A „megfelelő” akkordokat keresve végül ugyanazokat a mintákat ismételjük anélkül, hogy ezeket az akkordokat gazdagítanánk.
Szeretnél egy jó trükköt ennek elkerülésére? Próbálj meg hallás után eljátszani egy zongorarészletet, egy témát vagy egy szólót egy számból, amit szeretsz.
Még ha nem is reprodukálod hangról hangra a művész darabját, ha megpróbálsz rá improvizálni, az segít megtalálni a dal akkordjait, sőt, talán még fel is fedezel néhányat. Ez az önbizalmadat is megdobhatja.
Zeneelmélet tanulása kezdő zongoristák számára
Kezdő szinten is ajánlott a zeneelmélet tanulása. Fontos megjegyezni, hogy a zeneelmélet nem kötelező része a zongorázásnak. Mint láttuk, anélkül is simán szórakozhatunk, és a billentyűzet elé ülhetünk, hogy értenénk is bármit a kottaolvasásból vagy a ritmusból. Mindazonáltal egyértelmű, hogy a kottaolvasás szórakoztató és magával ragadó módon történő megtanulása sok ütőkártyát ad a zenész kezébe. Először is a kották megközelítésében és alkalmazásában, később pedig az esetleges zeneszerzésben. Mert van egy lényeges dolog, amit a tanárnak soha nem szabad szem elől tévesztenie. Ez pedig a játék öröme.
Az öröm az, ami arra készteti a tanulót, hogy önállóan dolgozzon a játékán. Ez az önállóság, ami nélkül szinte nincs fejlődés. Mindenesetre ez az egyik legfontosabb komponens a zongoratanuláshoz!
Ha ismered a zeneelméletet, akár csak egy kicsit is, az mindenképp segíthet a játékodon.
Nem azt mondjuk, hogy minden alkalommal, amikor meghallasz egy dalt, a kottát hangjegyről hangjegyre átírva le kell jegyezned. Úgy gondoljuk, hogy sokkal könnyebb megtanulni egy dalt, ha megtanulod elsajátítani a zeneelméletet.
Igazából hatalmas vita folyik arról, hogy hasznos-e a zeneelmélet vagy sem. Egyesek szerint haszontalan, mások szerint alapvető fontosságú.
Anélkül, hogy erre a nagy kérdésre választ tudnánk adni, azt elmondhatjuk, hogy nem a zeneelmélet teszi a zenészt: egy zongorarészletet a zeneelmélet tökéletes ismerete mellett is lehet rosszul játszani. Fordítva is igaz, lehet zenélni a zenei fogalmak nélkül is.
De talán nem véletlen, hogy a zeneelmélet a konzervatóriumban a kötelező tananyag része...
Tippek a zeneelmélet és zongoratanulásához
Egyébként mi értelme van annak, hogy ismered a dúr skálát, a moll skálát, a kottán lévő hangok nevét, vagy a kottaolvasást, ha nem gyakorolsz?
A szorgos gyakorlás és a ritmusérzék fejlesztése a zenei képzés két alapvető pillére. Először is tanulj meg mindkét kezeddel játszani (bal és jobb kéz koordinációja), hogy javíts a játékodon.
Nyilvánvaló, hogy ehhez szükség van némi gyakorlásra, és rengeteg motivációra.
A zeneelméleti órák és a gyakorlás lehetővé teszi, hogy önbizalmat nyerj, hogy gyorsabban haladj, hogy tökéletesítsd a játékodat.
Ez remek módja annak is, hogy mindkét területen hatékonyan és egyforma sebességgel fejlődj. A végén pedig rájössz, hogy nem csak egy, hanem nagyon sok olyan darabot tudsz majd eljátszani, ami tetszik neked.
Ne feledd, hogy a zenedarabok többsége ugyanazokból az akkordokból és skálákból áll (például a-moll, G-dúr, F-dúr, E-dúr).
És ez az, ami motivál majd, hogy egyre többet és többet tanulj. A tanárnak pedig az a feladata, hogy megértse a tanítványát, és a foglalkozásokat az ő igényeihez igazítsa.
Elgondolkodhatunk tehát azon, hogy milyen fontos a tanár-diák kapcsolat a zongora és a zeneelmélet tanulásában. Ennek a kapcsolatnak a bizalom és a kölcsönös odafigyelés jegyében kell működnie. Elgondolkodhatunk azon is, hogy a két gyakorlatot ötvözve hogyan lehet zongoraórát tartani. A tanárnak a diákkal közösen meg kell határoznia a zongoraóra céljait. Aztán időre van szükségük ahhoz, hogy előkészítsék a tananyagot és a gyakorlatokat, amiket a tanuló életkorához, szintjéhez, és képességeihez igazít. Az óra időpontja is sokat számít. Mindezeket a paramétereket figyelembe kell venni, hogy a tanuló a legjobbat hozza ki magából.
Végül pedig megvizsgálhatjuk az interneten található oktatóprogramok hasznosságát és relevanciáját. Vagy hogy hogyan lehet megkülönböztetni a hasznosat az érdektelentől.
Tanuljuk meg azt is, hogyan vegyük át a skálákat zongorán...
Szükség van zeneelméletre a zongoratanuláshoz?
Simán lehetséges megtanulni zongorázni szolfézs ismeretek nélkül is. Tabulatúrák léteznek zongoraváltozatban, és számos oktatóanyag elérhető az interneten. Ezek segítségével nagyon gyorsan megtanulhatsz kottát olvasni. Ezután megtanulhatod az akkordokat, skálákat és azt, hogyan kell két kézzel játszani. Ezekhez a technikai dolgokhoz nem igazán van szükséged zeneelméletre. Azonban a zeneelmélet segíthet abban, hogy a kották széles választékához férj hozzá, és nagyobb választási lehetőségeid lesznek. Ha zeneiskolában tanulsz zongorázni, akkor a zeneelmélet kötelező lesz.
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...