Fejezetek
Egy bizonyos korosztály – azok, akik elég idősek ahhoz, hogy átéljék a hidegháborús feszültségeket és a Szovjetunió időszakát, soha nem tudtak a nyugtalanság érzése nélkül gondolni Oroszországra. Sajnos Ukrajna tavalyi megtámadása nem sokat javított a helyzeten. A gulág és a KGB rémtörténetei; a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) és a Belügyi Népbiztosság (NKVD)– ügynökségekről sok történet kering, ami általában borzongást vált ki az olvasókban / hallgatókban. És jó okkal! Az ilyen tapasztalatokat részletező narratívák az emberi jogok ellen intézet szörnyű támadást festenek le.
De vajon pontosan leírják-e a mai Oroszországot? Ezt nehéz kívülről megmondani, bár a közelmúlt eseményei nem adnak bizakodásra okot.
Az ukrajnai háború és az ezt megelőző diplomáciai fellépések a Közel-Keleten és Latin-Amerikában a Kreml külpolitikájának más-más arcát mutatják.
A világbajnokság és négy évvel azelőtti téli olimpia megrendezésének célja az volt, hogy megmutassák, Oroszország első és központi szereplővé kíván válni a világ színpadán.
Az ilyen ambíciók éles ellentétben állnak a Krím orosz annexiójával, ami éppen abban az időben történt, amikor Szocsiban, a téli olimpia idején a világ egységét voltak hivatottak ünnepelni.
Lehet, hogy nehéz megjósolni az orosz machinációkat és motivációkat, különösen, ha folyamatosan változnak a pozitív és negatív politikai akciók; gyakran ugyanabban az időben. A tavalyi ukrán invázióval azonban a világ véleménye egy irányba billent. Ahhoz, hogy megértsük a lehetséges motivációkat, mélyre kell merülnünk Oroszország történetében, át kell tekintenünk a múltbeli diplomáciát, és meg kell értenünk azokat az indokokat, amik ezt a hatalmas országot vezető egyént vezérlik.
Mik a geopolitika alapfogalmai?
A birodalmi Oroszország politikája
Egy időben az Orosz Birodalom volt a történelem harmadik legnagyobb birodalma. Hatalmas földterületekkel rendelkezett, amik három kontinensen – Európán, Ázsián és Észak-Amerikán – helyezkedtek el, a népességét pedig csak India és Kína haladta meg. Ezek a statisztikák megtévesztőek, mert Oroszország csak a szomszédos rivális hatalmak hanyatlásával emelkedett világhatalommá.
Délen az Oszmán Birodalom hanyatlóban volt, akárcsak a Qajar dinasztia Perzsiában. Az Oroszországtól északnyugatra fekvő Svéd Birodalom sorsa megfordult a napóleoni háborúk után.
Nyugaton a Lengyel-Litván Nemzetközösség Lengyelország harmadik felosztása után összeomlott. Oroszország sértetlenül emelkedett ki ezekből a zűrzavarokból, és még az 1814–1818-as háború során is segített legyőzni a francia terjeszkedési törekvéseket.
Bár a kulturális elemek elegendőek voltak, Oroszországnak nem volt meg a gazdasági vagy technológiai lehetősége ahhoz, hogy fenntartsa a szomszédai bukása során szerzett hatalom illúzióját.
Míg más európai nemzetek felvirágoztak az első ipari forradalom idején, és készültek a másodikra, Oroszország továbbra is nagyrészt agrártársadalom maradt, lakosságának zöme jobbágyságban élt.
Fedezd fel, hogyan vitték előre az ipari forradalmak az európai geopolitikát...
A 19. század vége felé Oroszország végre modernizálódni és iparosodni kezdett, de csak más nemzetek segítségével. Jórészt külföldi tőke fizette az Oroszországot ma is behálózó vasutakat, a külföldi vállalatok pedig gyárakat építettek, amik a nemrég szabadult jobbágyoknak adtak munkát.
A jobbágyok felmentése a földbirtokosokkal szembeni kötelezettségeik alól és a földfelhalmozók védelme volt az első lépés az Orosz Birodalom bukását kiváltó polgári zavargások felé.
A nép végső kétségbe esésében a cárnak könyörgött segítségért. II. Miklós azonban nem tett semmit éhező népéért; még békítési erőfeszítéseket sem.
Lényegében bel- és külföldön elkövetett politikai ballépései vezettek az Orosz Birodalom bukásához.
Ebben a rövid összefoglalóból láthattuk, hogy Oroszország, bár hatalmas földterületekkel és lakossággal rendelkezik, mindazonáltal soha nem volt igazán hatalmas önmagában. Erősségének nagy része pusztán illúzió volt.
Fedezd fel az ázsiai geopolitika finom erejét...
Milyen erőforrásokkal rendelkezik Oroszország?
A külföldi befektetők nem szívjóságból segítették Oroszországot a vasutak kiépítésében és az ipar beindításában, arra számítottak, hogy osztoznak e hatalmas ország bőségében.
Mit ajánlhat Oroszország? Milyen erőforrásai vannak ma ennek az országnak?
Amikor az emberek az olajra gondolnak, általában a Közel-Kelet jut először az eszébe, de Oroszország hatalmas feketearany-tartalékokkal is rendelkezik. Egyes becslések szerint Oroszország birtokolja a világ olajlelőhelyeinek hat százalékát.
A földgáz Oroszország másik értékes, bőséges erőforrása.
2018-ban vita robbant ki, amikor kiderült, hogy Németország Oroszországtól tervez földgázt vásárolni. Ez a megállapodás arra késztette az amerikai elnököt, hogy azzal fenyegetőzzön, kivonja a békefenntartó csapatok többségét Németországból. Az amerikai elnök ellenkezésének ellenére Németország földgázának nagy részét Oroszországon kívül más országokból vásárolja, mert saját lelőhelyei már rég kimerültek.
Mi a geopolitika?
Logikusnak tűnik, hogy az európai országok Oroszországtól vásárolják a földgázt. (Bár sajnos a mostani energiaválság ennek az árnyoldalát is megmutatja.) Rendelkezésre áll az infrastruktúra a szállításhoz, és Oroszország, ami a világ földgázlelőhelyeinek egyharmadával rendelkezik, valószínűleg nem fog egyhamar kifogyni. Emellett, mint Nyugat-Oroszország legtöbb része, az európai országok is gyakorlatilag kimerítették természeti erőforrásaikat. Az Északi Áramlat 2 vezeték, amely Szibériából Európába szállítja a gázt, a leggazdaságosabb módja annak, hogy a nyugat-európai országokat a jövőben is ellássák. Az olaj és a gáz mellett Oroszország gazdag ásványi anyagokban és fémekben is.
Oleg Deripaska és Roman Abramovics két orosz alumíniummágnás; együtt az oroszországi alumíniumipar mintegy kétharmadát irányítják.
Egy másik kulcsszereplő, Anatolij Bykov ellenőrzi a piac egy részét, de bűnözői kapcsolatai és az azt követő jogi lépések csökkentették nyereségét és piaci helyzetét.
Amellett, hogy Oroszország a világ három legnagyobb alumíniumtermelőjének egyike, Oroszország előkelő helyet foglal el a vasérctermelésben, és mintha ez nem lenne elég, a szibériai permafroszt alatt hatalmas titán-, platina- és króm-, nikkel-, réz- és ólomtartalékok hevernek. Az ónról, volfrámról és foszfátokról ne is beszéljünk.
Na meg arany. A bányászati nehézségek ellenére Oroszország rekord mennyiségű aranyat bányászik, Kína és Ausztrália mögött a harmadik. A déli és nyugati területek ásványi kincseit kiterjedt bányászati műveletekben hozták a felszínre, (aminek eredményeképp ezeknek a bányáknak a nagy része kimerült). A legtöbb bőséges és értékes ásványi kincs, mint a szén, a kobalt, a fémek és a gáz az ország kevésbé barátságos területén fekszik.
A gyémántok Oroszország másik aduásza. Kevesen ismerik a Popigai-krátert, ami akkor keletkezett, amikor egy nagy aszteroida becsapódott Szibériába több millió évvel ezelőtt. Azonban valószínűleg sokan tudnak a kráter alatt nemrégiben felfedezett gyémánt lerakatról. Azt mondják, hogy elég bőséges ahhoz, hogy 3000 évig fenntartsa a gyémántpiacot.
Végül pedig ott van a fa. Becslések szerint Oroszország a világ fakészletének több mint egyötödével rendelkezik, főként a tűlevelűek csoportjából – legyen az fenyő, vörösfenyő, lucfenyő vagy cédrus. Oroszország expanzív erőforrásaival a legnagyobb probléma a hozzáférés.
Mivel a déli és nyugati területeken kiterjedten bányásznak (és ezek a bányák többnyire kimerültek), a nagy hozamú, nagy értékű ásványok, mint a szén és kobalt, fémek és gázkészletek nagy része az ország barátságtalanabb vidékein található.
Nehéz megközelíteni ezt a fejletlen területet. Kevés az út, és nem sok a repülőtér vagy a vasút, a Szibéria legáltalánosabb utazási módja. Kevés a település is, ha van egyáltalán, mivel a legtöbb város a Szibériai Vasút mentén jött létre.
Végül vita folyik arról, hogy hosszú távon költséghatékony lenne-e egy bányászati művelet felállítása a fagyott tundrán áttörésére.
Itt a globális felmelegedésnek köszönhetjük, hogy az ipar legalább ezen aspektusát megkönnyítette; a szibériai tőzeglápok olvadni kezdtek. Nyitott kérdés, hogy a bányászati oligarcha kiaknázza-e, mivel a láp megzavarása több millió tonna metángázt bocsáthat ki a légkörbe.
Oroszország a hidegháború alatt és azon túl
A cár leváltása után ideiglenes „népkormány” jött létre, amelyet Vlagyimir Lenin gyorsan megdöntött. Vezetése alatt a kormány különböző megbízottjai gyorsan hozzáfogtak ahhoz, hogy gátat állítsanak Oroszország és a nyugat-európai hatalmak között, egyesülve olyan országokkal, amiket ma Fehéroroszországként, Lettországként, Grúziaként, Azerbajdzsánként és Örményországként ismerünk.
A második világháború alatt minden nyugaton lévő terület, ahová Oroszország hadserege elért, szatellit állammá vált, amik további ütközőként szolgáltak a hatalmak között.
Miben hasonlít az afrikai és az orosz geopolitika? Később, Európa kapitalista és kommunista felosztása során... egyszerűen nem tudjuk szebben mondani: a Szovjetunió földrablásba kezdett.A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti politikai és katonai feszültséget a fél Berlin, valamint a magát Német Demokratikus Köztársaságnak nevező terület átvétele okozta.Ez a két hatalom, korábbi szövetségesből elkeseredett ellenséggé vált, évtizedes táncban járta óvatosan körbejárta egymást, amit ma hidegháborúként ismerünk.A korszak jelentős elemei a következők:
● A „Hosszú távirat” egy oroszországi amerikai diplomata magazincikke, ami a kommunizmus terjedésének megakadályozása érdekében a visszaszorítást szorgalmazza.
● A Truman-doktrína: az amerikai külpolitika a szovjet geopolitikai terjeszkedés ellen.
● A Varsói Szerződés: a Szovjetunió és a keleti blokk hét szatellitállama által ratifikált kollektív védelmi szerződés
● KGST: gazdasági segítő szervezet, aminek célja a keleti blokk és a kommunista rezsimek támogatása az egész világon
● A vasfüggöny: átvitt (és később szó szerinti) határvonal, ami kettévágta Európát.A „Nyugat”, azaz Nyugat-Európa és az Egyesült Államok csak elvétve értesült a Szovjetunióban folyó kínzásokról és bebörtönzésekről, tekintélyelvű uralomról és tömeges gyilkosságokról.Azon ritka esetekben, amikor a szemtanúk beszámolói lehetővé váltak akár híradásokon, akár kémhálózatokon keresztül, egy vasmarkú hatalom képe rajzolódott ki.A sportolók és művészek disszidálásával első kézből kapott a Nyugat beszámolót arról, mi zajlik a vasfüggöny mögött?Mekkora volt a kommunista hatókör Latin-Amerikában?
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...