Fejezetek
- 01. A német kultúra: a német történelem öröksége
- 02. A német kultúra a XX. századi történelem tükrében
- 03. Művészetek a német kultúrában
- 04. Németország a zenében
- 05. Fesztiválok és hagyományok a német kultúrában
- 06. Német gasztronómia
- 07. A németek és a sör
- 08. A német étkezések: mennyiben mások, mint nálunk?
- 09. A család Németországban
- 10. A németek munkához való viszonya
- 11. Német társadalom: rend és ökológia
- 12. A németek és a „zöld” lelkiismeret
A kétnyelvűség alázatra tanít, rádöbbent, hogy nemcsak egy idegen nyelvet, de anyanyelvünket sem ismerhetjük tökéletesen.
Thinsz Géza
A német az Európai Unió legtöbbek által beszélt nyelve: 100 millióan beszélik anyanyelvként, és további 100 millióan második nyelvként.
A KSH adatai szerint a múlt tanévben 106 000 általános iskolás diák tanult németül, míg egy évtizede 157 000. Összehasonlításul: angolul 2010-ben 360 000 diák tanult, míg 2021-ben 437 000. Bár Ausztria és Németország közelsége miatt hagyományosan a német volt a legfontosabb idegen nyelv, az angol nemzetközi szerepe miatt egyre többen választják azt. Ennek ellenére a német továbbra is a második legnépszerűbb idegen nyelv az általános iskolákban, franciául vagy olaszul nagyság rendekkel kevesebben tanulnak.
Ebben a cikkben a Superprof megpróbál neked körképet festeni a német kultúra sokszínűségéről.
Hazánk évszázadokon át a Habsburg Birodalom része volt, így a német nyelvnek fontos szerepe volt történelmünkben. A német kultúrának nagyobb közvetlen hatása volt ránk, mint például a franciának vagy az angolnak.
Ha Németországban szeretnél dolgozni vagy egyetemre járni, vagy csak németül szeretnél tanulni, ismerned kell a kultúra sajátosságait. Érdemes arra törekedned, hogy mindent megtudj nem csak a német nyelvről, hanem az emberek gondolkodásmódjáról is!
Angela Merkel országa sem mentes a sztereotípiáktól, amik különösen a közelmúlt történelmének bizonyos sötét lapjairól származnak. A német lakosság első pillantásra hidegnek gondolható, ahogy sokan a német nyelvet is merevnek tartják.
Ezt az előítéletet igyekszünk lebontani, hiszen Németország kultúrája óriási gazdagsággal rendelkezik, és a mai németeket nem szabad a múlt miatt ellenségesen szemlélni.
A német társadalom és kultúrtörténet megérdemli, hogy részleteiben is felfedezzük: hagyd, hogy elvarázsoljon a kultúra és a hagyományok!
A német kultúra: a német történelem öröksége
Németországot a paleolitikum első fele alatt népesítette be a Homo Heidelbergensis – ami arról a német városról kapta a nevét, ahol az emberi csontvázakat felfedezték – Kr. e. 600 000 és 200 000 között.Azonban azok a görög és római írásos emlékek, amik a germán népek jelenlétéről tanúskodnak a mai Németország területén, „pusztán” a Kr.e. I. századból származnak. Azt se felejtsük el, hogy a 19. századig nem létezett egységes német nép. A Skandináviából (Svédországból, Norvégiából és Dániából) származó germán törzsek Észak-Németországban telepedtek le, és az ókortól a keresztény korszakig terjeszkedtek déli irányba. A germánok ekkor belefutottak a nagy ellenségbe, akik több évszázada uralmuk alatt tartották Európa déli részét: a Római Birodalomba.Az összecsapások és katonai győzelmek után független germán törzsek sokasága szilárdította meg határait. A történészek ezt a korszakot a barbár invázió korának nevezik. A germán törzsek, a vandálok, burgundok, szászok, alamannok több alkalommal is behatoltak a római fennhatóságú Galliába, és ezzel hozzájárultak a Római Birodalom bukásához. A római területek elkezdtek „germanizálódni” és keresztényesedni, míg a germánok rövid életű királyságokat alapítottak Angliában (angolok és szászok), Franciaországban (frankok és burgundok), Olaszországban (langobardok és osztrogótok) és Spanyolországban (vizigótok).800-ban Nagy Károly, a frankok császára kijelölte a Rajnát, mint határt Németország és Franciaország közt.
Németország csaknem ezer évig (962-től 1806-ig) a Német-római Birodalom részét képezte, ami a Karoling és a Római Birodalom jogutódja volt.Németország csak a 19. század végén vált egységes szövetségi országgá, Otto von Bismarck vezetésével, amikor a németek megnyerték az 1870-es német-francia háborút, és a nemzeti érzelmek felerősödtek. Az ország történelme tele van megosztottsággal és különböző közösségekkel, amik évszázadokon át formálták a német nyelvet. Ez a színes történelem így egy egyedülálló kultúra fontos pillérévé vált. A német értelmiségiek, kézművesek és művészek nagyban hozzájárultak a kultúrához a reneszánsztól kezdve, a nagy tudományos felfedezéseken és a felvilágosodáson át, egészen napjainkig.Hatásuk minden művészeti ágban megtalálható: legyen az gasztronómia, film, fényképészet, festészet, zene, irodalom, filozófia vagy politológia.Ki ne ismerné Gutenberg, Goethe, Kant, Hegel, Nietzsche, Marx, Engels, Kafka, Freud, Bach, Schumann, Schubert, Beethoven, Mozart, vagy Einstein nevét? Fedezd fel a legfontosabb történelmi alakokat A német kultúra egy több mint 2000 éves, olykor viharos történelem eredménye, amelynek során a sokféle származású lakosság súrlódott, formálta egymást és keveredett, alakítva nyelvüket, identitásukat és kultúrájukat.
A német kultúra a XX. századi történelem tükrében
A második világháború után a totalitárius náci diktatúra és a hat évig tartó fegyveres konfliktus miatt romokban heverő Németországnak sikerült feltámadni a hamvaiból Konrad Adenauer (1876-1967) kancellár vezetésével. A korabeli Németország alapító atyja a francia De Gaulle tábornokkal (1890-1970) együtt a francia-német megbékélés kiemelkedő alakja volt.A német kapituláció után az „ezt soha többé” érzése uralkodik el az országon, még annak ellenére is, hogy a kapitalista (Egyesült Államok, Franciaország, Egyesült Királyság, NSZK) és a szovjet (NDK és Szovjetunió) országok közt (főleg nukleáris) fegyverkezési verseny zajlik a hidegháború idején. A világháború végeztével Németországot a szövetségesek felosztották és megszállták (nyugaton Franciaország, Egyesült Államok és Egyesült Királyság, keleten a Szovjetunió), így az országot középen határ szelte ketté, ami a Balti-tengertől Csehszlovákiáig 1393 húzódott kilométeren át. A nyugatra fekvő területeket Németországi Szövetségi Köztársaságnak (NSZK, Nyugat-Németország), a keletre fekvőket Német Demokratikus Köztársaságnak (NDK, Kelet-Németország) nevezték.
Ez a fél évszázados megosztottság, ami a szovjet blokk 1991-es felbomlásáig illetve a berlini fal leomlásáig (1989-től) tartott, és ami alatt Németország két ellenséges blokkra (kapitalizmus vs kommunizmus) oszlott, rányomta a bélyegét a XX. századi Németországra. Elég csak egy németországi kirándulást tenned, hogy a saját szemeddel lásd: több mint 30 évvel az 1989. november 9-i német újraegyesítés után is fennáll a nézeteltérés a keleti és a nyugati németek között.Hogy egy példát említsünk: a volt NDK-ban a bérek átlagosan 21%-kal alacsonyabbak maradtak, mint a nyugati tartományokban. Kelet-Németországra továbbra is a túlnyomórészt az alacsonyabb bruttó béreket kínáló kisvállalkozások a jellemzők.
Külpolitikájában Németország mégis egységes politikát képvisel, és az Európai Unió egyik legbefolyásosabb tagországa. Németország hagyományosan támogatja az EU gazdaságainak erősebb európai integrációját, és előnyben részesíti az együttműködést is. Ne feledd azt sem, hogy a német nyelv ismerete jelentős előnyt jelenthet az angol nyelv hegemóniájával szemben.
Művészetek a német kultúrában
Minden korszaknak vannak nagyszerű gondolkodói és művészei, akik hozzájárulnak az eszmék áramlásához és a tudás fejlődéséhez. Németország büszke lehet művészeti és kulturális örökségére. Gazdag és sokszínű kultúrája számos emblematikus alakot adott a közös európai civilizációnak. Tekintsük át hát együtt a német kulturális örökséget, hiszen ennek ismerete segíthet jobban megérteni a német szellemet és gondolkodást.
Német irodalom és filozófia
A német irodalom története nagyon gazdag, és sok német író hagyott nem csak az országuk, hanem az egész világ irodalmában. Az írás – mint minden művészet – mindig is az önkifejezés és a politikai tiltakozás eszköze volt, és mint ilyen, az eszmék közvetítője is.A művészet elválaszthatatlan a gazdasági, politikai és társadalmi kontextustól, valamint attól a mozgalomtól, amelynek része.A német irodalmi áramlatok a reneszánsz, a 18. századi felvilágosodás vagy a jelenkor szerzőivel nagyon változatosak. Álljon itt néhány példa:
• Barokk költészet: a harmincéves háború alatt sok költő írt a háború borzalmairól úgy, hogy a szonetten keresztül fokozza az érzelmeket,
• A felvilágosodás: Ez az egész Európán végigsöprő szellemi áramlat, ami megerősíti az egyéniségét és a racionalitás elsőbbségét a felsőbb hatalommal szemben. Ennek az áramlatnak a legismertebb német alakja Immanuel Kant (1724-1804). Több híres műve közül kiemelkedik A gyakorlati ész kritikája.
• Sturm und Drang (Vihar és Szenvedély) és weimari klasszicizmus: a 18. század második felének tiltakozó irodalmi mozgalma, amit a fiatalok polgárosodás, a nemesség és az erkölcsi kódex elleni lázadása jellemez. Ennek egyik leghíresebb példája J. W. Goethe (1749-1832) Az ifjú Werther szenvedései (1774) című műve,
• Romantika,
• Naturalizmus,
• Impresszionizmus,
• A Dada mozgalom,
• A Trümmerliteratur (A romok irodalma) mozgalom, ami 1945 után alakult ki Németországban,
A német irodalom híven tükrözi a történelmi korszakokat, illetve olykor tragédiáikat, mint például a második világháború, a náci diktatúra vagy a holokauszt, amikről számos németajkú szerző írt, mint például Johanna Arendt (Hannah Arendt, 1906-1975), híres német és amerikai politológus vagy Stefan Zweig (1881-1942), aki a nagy német írók egyike!
Németország mindenekelőtt a filozófia és a nagy eszmék területén adott a világnak nagy kaliberű, nemzetközi szintű gondolkodókat. A német filozófia óriási hatást gyakorolt a nyugati és európai civilizációra.
Íme néhány név a sok közül:
• Luther Márton (1483-1546), a német protestáns reformáció fő kezdeményezője,
• Gottfried Wilhem Leibniz (1646-1716), német filozófus, matematikus, diplomata, jogász és filológus,
• Emmanuel Kant (1724-1804), a kritika éllovasa, filozófus
• Johann Gottlieb Fichte (1762-1814),
• Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831),
• Arthur Schopenhauer (1788-1860),
• Karl Marx (1818-1883), a marxizmus atyja. A kapitalista rendszer kritikájáról híres, az utópikus szocializmus megalapítója,
• Friedrich Nietzsche (1844-1900).
Németország a zenében
Nem beszélhetünk német kulturális sajátosságokról és online német leckékről anélkül, hogy zenéről beszélnénk. Ez olyan lenne, mintha arab nyelvórákat vennénk az arab ábécé megtanulása nélkül, vagy Magyarország történelméről tanulnánk az 1848-as forradalmat figyelmen kívül hagyva. A német művészettörténet hatalmas örökséget hagyott hátra, és ebben jelentős szerepet játszott a zene.
Berlint gyakran emlegetik a művészek és művészetek városként. Hamburg, Németország második legnagyobb városa az alternatív rock úttörőjévé vívta ki magát. Míg a háború utáni időszak óta Köln az elektroakusztikus zene melegágya. De jóval azelőtt, hogy Németország 1871-ben egységes állammá vált volna, a zene már kiemelt szerepet játszott a területén.A német hagyományos és népzene a 16. században, a protestáns reformációval indult fejlődésnek, hiszen ez elősegítette a kóruséneklés megjelenését, és hatással volt minden népi műfajra. A német dallamok lassan önállósodnak, és elszakadnak a korábbi olasz vagy francia befolyástól. A német kultúra egyik pillére természetesen a klasszikus zene. Németország illetve az Osztrák Birodalom rengeteg remek zeneszerzőt adott a világnak.
Csak hogy egy párat említsünk:
- G. F. Haendel (1685-1759),
- J . S. Bach (1685-1750),
- L. v. Beethoven (1770-1827),
- F. Schubert (1797-1828),
- R. Schumann (1810-1856),
- J. Brahms (1833-1897),
- R. Wagner (1813-1883)
Egy kis érdekesség:A 17. és 18. század során Németországban készítettek el az első hangszerkészítők a szájharmonikát, a csembalót, az orgonát, a zongorát és a bandoneont (a harmonika őse). Utóbbit - a bandoneont – a kivándorlási hullámot (1880-1900) követően Argentínába is exportálnák, és az európai bevándorlók egy új, nagyon érzéki és ritmusos zenei stílust alkottak vele: az argentin tangót!Irodalom, filozófia, zene és német óra... Ennyi lenne a dolog? Nem! A németek nagyon szeretik a fényképészetet és a színházat is. Németországban több mint 35 millió néző látogat évente 360 színházat, vagy hallgat áhítattal160 szimfonikus és operazenekart. Ne feledkezzünk meg a 70 fesztiválról sem, ami szeretettel fogad évente több millió látogatót!
Fesztiválok és hagyományok a német kultúrában
Látogass el egy német vagy akár osztrák karácsonyi vásárra, és rögtön észreveheted, milyen fontos ez az ünnepség a németajkú kultúrákban. A karácsony Németország legfontosabb ünnepe. Advent első vasárnapjától kezdve fénybe borulnak a városok utcái, és elkezdődnek a karácsonyi vásárok, amik közül a leghíresebbek Nürnbergben, Münchenben, Essenben és Heidelbergben találhatók.Németország azonban rendkivül gazdag más fesztiválokban és hagyományokban is.
Ezek közül álljon itt néhány:
• Adventi naptár,
• Szent Miklós ünnepe,
• Karneválok,
• Születésnapok,
• Húsvét,
• Májusfa állítás.
Ami a munkaszüneti napokat illeti, Németországban sok olyan ünnep van, amit mi, magyarok is megtartunk: újév, nagypéntek és húsvét hétfő, a munka ünnepe, pünkösd hétfő, mindenszentek és karácsony. De vannak természetesen kifejezetten a német társadalomra jellemző ünnepnapjaik is is:
A béke ünnepe - augusztus 8., nem munkaszüneti nap,
A német egység napja - október 3., munkaszüneti nap, az NSZK és az NDK újraegyesítésének ünnepe
A reformáció napja - október 31., a protestáns reformáció emlékére.
Német gasztronómia
Magyarként jól tudjuk: a gasztronómia egy ország identitásának és kultúrájának szerves része. Melyik magyar ne gondolt volna már nosztalgiával a túró rudira, a tokajira vagy a nokedlire külföldi útja során? Ami a gasztronómiát illeti, Németországnak is megvannak a maga specialitásai! Szeretnéd jobban megismerni Goethe nyelvét?
Kezdd azzal, hogy megkóstolja a helyi konyhát!
Német kulináris különlegességek
Számos helyi étel örvendezteti meg a külföldi turistákat, ha Németországba látogatnak. Először is kezdjük valami meglepővel: a kenyérrel! Lehet, meglepően hangzik, de Németországban több mint 300 fajta kenyér létezik, így kétségtelenül a világ egyik leginkább kenyérimádó országának számítanak! A németek ezért nagy kenyérfogyasztók, és a német városokban minden utcasarkon könnyen találhatsz egy pékséget. Bár minden régiónak megvan a maga specialitása, mind egyformán értékelik a kézműves kenyeret.
A kolbász viszont felér a hírnevéhez: igazi sztár Németországban, ahol nem kevesebb, mint 1500 féle német kolbász létezik. A németek grillen, szendvicsben, zabkásával, serpenyőben sütve, és különösen a híres savanyú káposzta mellé falatoznak belőle. Mindazoknak mondjuk, akik Németországba készülnek: minden étkezéshez (igen, még reggelihez is) lehet kolbászt enni. A perec szintén igazi német szimbólum, és a német nyelv nagykövete az egész világon, egy apró, nagyon sós péksütemány, ami ropogós briós tésztából készül. Különleges csomóformájával a perec minden német pékségben megtalálható. Németországban minden fesztiválon és hagyományos ünnepség fontos szereplője. A híres müncheni Oktoberfesten például naponta 100 000 perecet adnak el! Beszélhetünk-e a német gasztronómiáról anélkül, hogy megemlítenénk a német sört? Olyan lenne, mintha Magyarországról beszélnénk anélkül, hogy megemlítenénk a királyok borát, a Tokajit!
A németek és a sör
A német sör nem csak legenda, hanem egyenesen egy intézmény! Akár nemzeti italnak is nevezhetnénk. Németországban több mint 5000 féle sör van, és nem kevesebb, mint 1200 sörfőzde. Szinte minden városban van egy, de München aztán minden rekordot megdönt. Münchenben van a legtöbb helyi sörfőzde, ami megmagyarázza, miért itt rendezik meg minden évben a híres Oktoberfestet. Két hétre (általában szeptember vége és október eleje között) 5-6 millió ember özönlik Münchenbe a világ egyik legnépszerűbb fesztiváljára. A 14 sörfőzde színeiben hatalmas sörsátrakat állítanak fel, a sörkedvelők pedig megkóstolhatják a helyi gasztronómiát. A város ennek a fesztiválnak a ritmusában él, ami már több mint 200 éve boldogítja a helyi és külföldi sörrajongókat. A fesztivál alatt felvonulásokat, vidám vásárokat és német népzenei koncerteket is szerveznek.
Egy szociológus (Solène Hazouard) által a németek kulturális szokásairól készített 2015-ös tanulmány rávilágított, hogy a németek egyre gyakrabban látogatnak kulturális helyekre:„1995 és 2013 között 52-ről 58%-ra nőtt azoknak a felnőtteknek az aránya, akik alkalmanként vagy gyakran vettek részt kulturális tevékenységben (opera, komolyzenei koncertek, színház, kiállítások és múzeumok). A növekedés egyenletes volt és élesebb, mint a népszerű kulturális tevékenységeké, mint például a mozi, pop koncertek, jazz koncertek, táncelőadások és diszkók.” Ha elmész egy német fesztiválra, remek lehetőséged lesz felfedezni a német kultúrát, annak hagyományait és elmerülni a német nyelvben!
A német étkezések: mennyiben mások, mint nálunk?
Németországban, akárcsak Magyarországon, a reggelit kora reggel, reggel 6 vagy 7 óra körül fogyasztják el (az iskola vagy a munka gyakran reggel 8 órakor kezdődik, mint nálunk). A németek is szeretik megadni a reggeli módját, ezért nem ritka, hogy sajtot, zöldségeket és péksüteményeket találunk az asztalon.A reggeli neve Das Frühstück, ami szó szerinti azt jelenti, hogy „a korai darab”.A nap első étkezésére fekete- vagy gabonakenyeret esznek, zsömlét burgonyával, zöldséggel (paprikával, paradicsommal, uborkával), lekvárral és sajttal.Sok minden kerül az asztalra, mint az angol reggeliben, van itt kemény-, tükör- vagy lágytojás is. A gyerekek gyakran választják a müzlit és gyümölcslevet. A nap közepén elfogyasztott ebéd a legnagyobb és legfontosabb étkezés Németországban.Dél és két óra között fogyasztják, főként krumplit, halat vagy húst esznek, de az főétel mellé egyre ritkábban jár előétel vagy desszert. Az ebéd kiadós, de hatékony étkezés. Arról se feledkezzünk el, hogy a szakmai kötöttségek miatt délben a németeknél is gyakran átveszi a hagyományos ebéd helyét a tipikus angol ebédszendvics. A vacsorát általában 18 és 19 óra között fogyasztják el.A délebbi országokban ez korainak tűnhet, de mi magyarok is ebben az idősávban szoktunk vacsorázni. Ezt az étkezést németül „Abendessennek” hívják, vagy Abendbrotnak, azaz szó szerint „esti kenyérnek”.A vacsora általában hideg, fekete vagy gabonakenyérből vagy zsemléből áll, néhány zöldséggel, felvágottal, sajttal vagy egy kis vajjal.
A család Németországban
Egy ország kultúráját és identitását az emberek és nyelvük alakítja. Minden egyén a maga módján vesz részt a német kultúrában, és a nemzet szószólójává válik minden külföldi turistával való érintkezés során. Ha tehát egy ország kulturális vonatkozásairól van szó, meg kell értenünk a lakosság mindennapi életét. A család, és különösen az oktatás nagy hatással van a kulturális sajátosságokra. A multikulturális Németországban a lakosság nagy része számára a család a figyelem középpontjában áll. A német gyermek fejlődését döntő fontosságúnak tartják. Nálunk is elég rossz szemmel nézik azt az anyát, aki a gyerekén kívül mással (például a karrierjével) is foglalkozik. Németországban erre a jelenségre külön szót is kitaláltak: „Rabenmutter,” azaz „Hollóanya.” Ez a sokszor pejoratív kifejezés olyan nőt jelent, aki ahelyett, hogy saját maga vigyázna a gyerekére, azt magán vagy állami bölcsödébe adja. Mint ebből is kiderül, a gyermek születése után a munkába gyorsan visszatérő nőket ezért meglehetősen rossz szemmel nézik. Régen azonban nagyon kevés kisgyermekekkel foglalkozó intézmény volt Németországban, ezért a német politika megpróbálta összeegyeztetni a családot és a munkát. Különböző intézkedéseket hoztak, beleértve azt a 2013-as törvényt, ami lehetővé tette, hogy az egyéves gyermekek bölcsödébe jussanak.
A német gyereket „gyermekkirálynak” tekinthetik azok, akik Németországba mennek dolgozni vagy tanulni. A kivülállónak gyakran hangosnak és rakoncátlannak tűnnek. A német oktatás mentalitása sokban eltér a miénktől. A németek hagyják, hogy a gyerek szabad utat engedjen kreativitásának, és nem akarnak semmit rájuk erőltetni.A német iskolában a gyerekek szabadon mehetnek, ahová akarnak, és teljesen elfogadható az is, hogy a gyerek elhagyja az iskola területét, ha péksüteményt akar venni. Tehát készülj fel ezekre, ha német nyelvterületre mész tanulni! Viszont ez a szabadság lehet az oka annak is, hogy Berlin olyan főváros, ahol az emberek nyitottak, kreatívak, és ahol senki sem lepődik meg, ha kicsit más vagy!
A németek munkához való viszonya
Fontos, hogy megismerd a németek munkához való viszonyának kulturális sajátosságait, mielőtt Németországba indulsz dolgozni, vagy a céged egy német városba küld kiküldetésre.
Ha nem készülsz fel, nagy kultursokkban lehet részed, mert a németek egész különleges módon állnak a munkához. Amint belépnek a munka világába, a németek a tapasztalatot részesítik előnyben a diplomákkal szemben: nincs kultusza a nagy iskoláknak. A tekintélyes egyetemek országszerte elszórtan találhatók, és mindenki számára elérhetők.
Köztudott, hogy a németek egyenesen a lényegre térnek, nem szeretik a köntörfalazást, és a cselekvés nélkül elhúzódó találkozókat. A németek ezért őszintébbek és közvetlenebbek a munkájukban, de ezért nem mindig túl diplomatikusak, és humorban sem bővelkednek.
Azok, akiknek már dolgoztak együtt németekkel, azt tanácsolják, hogy ne haboz őszintének lenni, és fejezd ki magad közvetlenül, mert nem fogják rossz szemmel nézni.
Viszont a beszélgetőpartneredet félbeszakítani, nagy udvariatlanságnak számít. Németországban a világ egyik legmagasabb a termelékenységű országa. Talán ennek köszönhető, hogy a németek hatékony és szorgalmas nép hírében állnak. Azonban az OECD szerint Európában Németországban volt a legrövidebb munkaidő 2014-ben: évi 1371 óra, szemben a franciaországi közel 1500 órával, a spanyolországi 1691 órával és a görögországi évi 2042 órával. A gazdaságilag legfejlettebb országok sokszor azok, amelyekben a legrövidebb munkaórákat dolgozzák. A németek valójában több szabadságot vesznek ki, mint a többi európai. Egy másik német kulturális sajátosság a munkához való viszonyban:
2011-ben a németországi alkalmazottak 18%-a volt szakszervezeti tag, míg Magyarországon csupán 8,5%. És igen, a német vállalati kultúra nem csak a termelési logikán alapul, hanem az együttműködésen és társadalmi párbeszéden is.Amikor konfliktus alakul ki egy német vállalatban, a németek hajlamosak kollektív módon, közös erővel keresni a kiutat, míg nálunk a hierarchia csúcsán állóktól várjuk inkább a megoldást.
Német társadalom: rend és ökológia
Németország a szabályok tiszteletéről ismert. Amint német földre lépsz, először az ott uralkodó rend - vagy informális társadalmi kontroll – tűnik fel.Egy dolgot feltétlenül tudnod kell, ha német akarsz lenni: tiszteletben kell tartanod a szabályokat! Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy még sose hallottál udvariatlan németekről! A legtöbbjük számára elképzelhetetlen, hogy szemetet dobjanak a földre, vagy átkeljenek a piroson. A német városokban ráadásul működik egy biztonsági szolgálat (Ordnungsämster) is, aminek az a feladata, hogy megbírságolja azokat, akik a földre dobják a cigarettacsikket. Pénzbüntetésre számíthatnak azok a kerékpárosok is, akik nem a kijelölt bicikliúton közlekednek.
A magyar ügyintézés nem egyszerű, de a németek sem irigykedhetnek. A nagy rend és fegyelem azonnal megmutatkozik, amikor valaki például rendszámot akar váltani, vagy bejelentkezik a városházára: a szigorú szabályozás nem könnyíti meg a dolgokat. Azt mondják, hogy a németek merevek és rugalmatlanok. Ez lehet első látásra pejoratívnak tűnik, de a nagy szabálytiszteletnek jó oldala is van: ha egy némettel van találkozód, biztos lehetsz benne, hogy időben érkeznek.
A németek és a „zöld” lelkiismeret
A Német Szövetségi Köztársaságra jellemző rendszeretet a németek környezetpolitikához való viszonyában is érezhető. Németországban a szelektív hulladékgyűjtés valóban mindenki dolga, ezért a hulladékgazdálkodási politikájuk európai szinten is példa értékű. A Német Környezetvédelmi Hivatal 2020-ra gondoskodott arról, hogy többé ne szállítsanak szemetet a szeméttelepekre. Ma évente a németek személyenként mindössze 3 kilogramm szemetet dobnak ki, míg a hasonló méretű Franciaországban ez az arány 185 kilogramm! A környezet tiszteletben tartása tekintetében a németek sokkal több biogazdálkodásból származó terméket fogyasztanak, mint mi. Az „Arbeitskreises Biomarkt” munkacsoport szerint a bioipar közel 5%-kal nőtt 2015-ben.
A nyelv és a kultúra szorosan összefügg! Ahhoz, hogy igazán jól beszélj németül, ismerned kell az országot és az embereket is. Ne higyj az előítéleteknek és sztereotípiáknak, minden egyén más és más! Németország esetén pedig különösen sokszínű országról van szó. Bár a társadalom befolyásolja a viselkedést, ügyelni kell arra, hogy sohase általánosítsunk. Vannak magyarok, akik nem szeretik a gulyáslevest vagy a pálinkát. Biztos vannak olyan németek is, akik nem szeretik a sört, a perecet és a savanyú káposztát!
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...