Fejezetek
Mi emberek társas állatok vagyunk. A társas lét – a különbözőségeink ellenére való interakciónak és együttműködésnek – a túlélésünk záloga.
Tapasztalatainkat alakítja az a környezet, amiben élünk: a rendelkezésre álló erőforrások és felhasználásuk módja, vagy hogy a nemzetek vágynak-e gazdagságra nem saját földeiken, és hogyan oldják meg az ilyen konfliktusokat.
A politika definíciója magában foglalja „a hatalmat birtokló vagy az arra vágyó egyének közötti vitát vagy konfliktust.” Hogyan változik ez a meghatározás, ha a „geo-” előtagot a „politika” elé helyezzük?
Ma az országok nem (feltétlenül) alkalmaznak erőszakot, hogy hozzáférjenek a más országokban élő emberek gazdagságához – és ezáltal hatalomra tegyenek szert. Inkább szerveznek nemzetközi vitákat, vagy tárgyalások és kereskedelmi megállapodások révén döntenek az erőforrások megosztásáról.
Mindazonáltal mind a viták, mind a megoldások alapja nagyrészt a tárgyalóasztalhoz hozható forrásokban rejlik. Ebből a szempontból a földrajz nagy szerepet játszik a mai politikában.Mennyire messzemenő a geopolitika? Hatással lehet egy nemzet egy olyan országra, ami nem közvetlen szomszédja? És melyik országok őriznek olyan gazdagságot, ami világhatalommá teheti? Lássuk a globális geopolitikát, valamint az egyes régiók geopolitikáját; az ilyen politika hatásait és az emberiség jövője szempontjából várható előnyöket.
Mi is az a geopolitika?
Azt gondolhatnád, hogy már megválaszoltuk ezt a kérdést, és bizonyos mértékig meg is tettük, de a fenti rövid összefoglaló nem tükrözi a tudományág igazi összetettségét.Tudtad, hogy az éghajlat is szerepet játszik a geopolitikában? A régió éghajlata nem csak azt határozza meg, hogy milyen élelmiszer termeszthető – hazai fogyasztásra vagy exportra, hanem a biztonságra és az infrastruktúrára is hatással van.Indonézia például rettenetesen megszenvedte a tájfunokat, amik elpusztították a termést, és romba döntötték a városaikat, miközben a szárazság és a túlzott hőség súlyosan érintette a kávétermelő régiókat. A geopolitikát befolyásoló további tényezők a következők:• Természeti erőforrások: például szántóföldek, ásványi kincsek, erdők és víz• Demográfia: az emberek sokfélesége egy régióban; vallási hovatartozásuk és felekezeti viszályaik, kulturális normáik.• Kormányzat: belpolitikai kérdések, gazdaságpolitika, külpolitika és hogyan kezelik a más országokkal és határaikon belüli rivalizálást.A közgazdaságtan szerepet játszik a geopolitikában? A témáról szóló cikkünkből megtudhatod...
Geopolitika Afrikában
Az afrikai országok többsége az európai gyarmatosítás béklyóit csak az elmúlt mintegy 70 évben dobta le, így a világ második legnagyobb kontinensét alkotó nemzetek még mindig a globális politikai színtérre próbálnak feljutni. Míg az afrikai nemzetek közötti kapcsolatok többnyire semlegesek, egyes országok felkeltek a tekintélyelvű rezsimek ellen, ami miatt belpolitikájuk sokszor megrázó hatalomváltáson esett át. Furcsa módon, miközben a világ nagyhatalmai aggódó (vagy mohó) szemeket vetnek más globális politikai csomópontokra, mint például a Közel-Keletre és Latin-Amerikára, ha Afrikáról van szó, úgy tűnik, csak a legdrámaibb események kerülnek a címlapokra. Az afrikai nemzetek közti feszültségeknek nem sok köze van a globális biztonsághoz vagy a világpolitikához... még.Van azonban egy szuperhatalom, ami különös érdeklődést mutat Afrikában a fejlődő országok iránt. Finanszírozási lehetőségeket biztosít és segíti az infrastruktúra kiépítését.Az afrikai geopolitikai cikkünkből megtudhatod, melyik ez a globális hatalom.
Geopolitika a Közel-Keleten
Az általunk Közel-Keletnek nevezett régió valójában az eurázsiai kontinensen található. Mindazonáltal geopolitikai értelemben az országok ezen gyűjteményét önálló entitásnak tekintik. És nagyon helyesen! A világ számos ügye a közel-keleti országokra összpontosul; részben azért, mert ezek adják a világ kőolajellátásának közel 70%-át.Egy másik, sokkal kevésbé hízelgő ok, amiért a közel-keleti ügyeket olyan alaposan figyelemmel kísérik az, hogy a régióban született doktrínák egy része drámai hatással van a nemzetközi biztonságra. A mai napig az Iszlám Állam nagyon sok káoszt okozott a Közel-Keleten, valamint a világ más részein, beleértve a súrlódásokat Törökország és Egyiptom között, amik feltörekvő hatalmaknak számítanak.A stratégiai tanulmányok azt mutatják, hogy egyedülálló földrajzi helyzetük – a Kelet-Ázsia, Afrika és Európa közötti kapcsolat – mindegyik nemzet számára lehetővé teszi az egész régió hatalmi egyensúlyának destabilizálását. Így ezek az államok, noha csak csekély mértékben vesznek részt a nemzetközi ügyekben, erős befolyást gyakorolnak jelenlegi világrendünkre. Ki a közel-keleti régió nagyhatalma? Bár az Obama-kormány által kötött iráni nukleáris megállapodás jelenleg a közel-keleti politika reflektorfényében van, a globális politika igazi mestere... a témával foglalkozó cikkünkből kiderül.
Európai geopolitika
Az amerikai külpolitika mind az iráni megállapodás megkötésében, mind az izraeli-palesztin konfliktus közvetítésében szerepet játszott, de korántsem ők voltak az egyedüli hatalmak, akik részt vettek ezekben az ügyekben. A második világháború óta Amerika és Európa kölcsönösen előnyös szövetséget kötött, de azóta az európai, különösen nyugat-európai, nemzetek magukra találtak. Különösen Franciaország és Németország alakított ki a hatalmi egyensúlyt, ahol Németországot tekintik a gazdasági vezetőnek, Franciaország elnöke pedig a puha hatalom felhasználásával aktívan építi a nemzetközi kapcsolatokat. Valójában ez a két politikai vezető olyan ügyessé vált egymásrautaltságuk kezelésében, hogy egyesített politikai befolyásuk valójában veszélyezteti a globális amerikai hegemóniát! Ha történelmi perspektívában tekintesz a kapcsolatukra, furcsának tűnhet, hogy Franciaország egykori megszállójával ilyen szívélyes kapcsolatot ápol.És milyen szerepe lesz az Egyesült Királyságnak a nemzetközi politikájában az Európai Unióból való kilépésünk után?Szeretnéd behatóbban megvizsgálni, hogyan fejlődött Európa egyedülálló dinamikája versengő hatalmakból a nemzetközi politika világelsővé válásáig? Olvasd el az ide vonatkozó cikkünket.
Geopolitika Oroszországban
Természetesen nem minden rózsás Európában, különösen Kelet-Európában. Mely országai közül sok még mindig küzd a versenyképes gazdaság felépítéséért, és miután több éven át nagyobb szomszédjuk irányította őket, nehezükre esik megtalálni a helyüket a nemzetközi politika rendszerében. Oroszország stratégiája a második világháború végén az volt, hogy ütközőt hozzon létre önmaga és a kiszámíthatatlan európai hatalmak között.Így az Oroszország és Nyugat-Európa között fekvő területeket bekebelezte a Szovjetunió.Így kezdődött a hidegháború, amikor a diplomácia kudarcot vallott, és a fegyveres konfliktus nagyon is reális lehetőséggé vált. Vagy nem is?Annak ellenére, hogy a Szovjetunió hatalmas területet foglalt el – a Föld lakható területének körülbelül 1/6-át – és hatalmas természeti erőforrásokkal rendelkezett, de nem volt elég képzett munkaerő, ami megmunkálhatná azokat, és az amúgy is súlyos helyzeten csak rontott a megingott gazdaság. És bár az orosz vezetők élvezték a hatalmat, valójában nem volt elég erőforrásuk, vagy pénzük a katonai hatalom kiépítéséhez. A hidegháborúnak akkor lett vége, amikor a vasfüggöny mögött élők annyira nyugtalanok lettek, hogy Oroszország imperializmusa nem tudott ellenállni sokrétű támadásuknak. A hidegháborút követően Oroszország és a társult nemzetállamok csaknem egy évtizedig tartó gazdasági recesszióba süllyedtek; egyes országok még mindig próbálnak kilábalni a hidegháború alatt elszenvedett gazdasági pusztulásból.Ami a volt Szovjetuniót illeti, jól van. Államfője egy ravasz ember, aki tudja, hogyan kell felhívni magára a figyelmet; valójában ez külpolitikájának fontos része!Orosz geopolitikai tanulmányunkból megtudhatod, hogyan befolyásolja Putyin úr a nemzetközi helyzetet.
Ázsiai geopolitika
Sokan a politikatudomány és a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozásába kezdve meglepődnek, hogy a szovjet vezetők miért nem hoztak létre mélyebb szövetséget Kínával.A tény az, hogy a kínai vezető úgy érezte, hogy az Oroszországban kialakuló filozófiák aláássák a lenini doktrína tisztaságát – a katalizátort, ami a kínai-szovjet szakadáshoz vezetett.A kapcsolatok megszakítása után Mao Ze Dong azonnal felhagyott a külügyekkel, hogy kizárólag hatalmas nemzetállamára összpontosítson. Nacionalizmusa különösen károsnak bizonyult, mivel a nemzetközi intézmények többször is elítélték gyakorlatát.Utóda már korán meglátta Kínában a globális vezető szerep lehetőségét; valójában alig várta, hogy megnyíljon, üdvözölje a nemzetközi szervezeteket és részt vegyen a világgazdasági ügyekben.Ma Deng Hsziao Ping víziójának köszönhetően Hszi Csin-ping elnöknek megvan a hatalma (és a tőkéje), hogy akár Venezueláig is elérjen a keze, így Kína a globális kormányzás egyik leggyorsabban emelkedő csillaga. Semmiképpen sem Kína az egyetlen befolyásoló tényező Ázsiában; más regionális hatalmak is versenyre kelnek Eurázsia legnagyobb országával...Tudd meg, ki a többi nehézfiú Ázsiában?
Geopolitika Latin-Amerikában
Mint korábban említettük, Kína keze olyan távoli helyekre is elér, mint Afrika, vagy Dél-Amerikában. Dél-Amerika más régiókhoz hasonlóan a földrajz és a történelem által meghatározott nemzetek gyűjteménye. Ezeknek az országoknak számos kulturális eleme van, mint például a nyelv és a vallás.Sokan közülük a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül is többoldalú kapcsolatokat ápolnak, de politikai gazdaságtanukat tekintve elmarad a többi hasonló fejlettségű országtól. Ennek az az oka, hogy a lakosság nagy része, különösen Dél-Amerikában, a partvonal mentén található, a szárazföld belsejében kevés fejlesztés történt – ami azt jelenti, hogy a part menti régiók jelentős infrastrukturális fejlettséggel rendelkeznek, míg a belső tartományok szinte ősrégiek.Ismerd meg cikkünkből, hogy Latin-Amerika energiabiztonsága miként múlja felül a világ többi részét.
Összefoglalóul:
Nyugat-Európa liberalizmusa szemben áll az afrikai nemzeteket sújtó etnikai konfliktusokkal és polgárháborúkkal. Mindeközben Oroszország továbbra is küzd azért, hogy vezető világhatalom legyen. Kína felemelkedése és vélt hegemón tendenciái ütköznek konstruktivizmusukkal és világgazdasági törekvéseikkel – finanszírozást és forrásokat biztosítva a fejletlen országoknak.
Globalizált világunkban a politikai döntéshozók már nem annyira az elrettentésben gondolkodnak, mint inkább a konfliktuskezelésben és az együttműködésben. És ha igazán szerencsések vagyunk, akkor a konfliktusok megoldására törekednek.
Ennek ellenére előfordulnak összecsapások, még ezekben a hidegháború utáni időkben is, amikor a nukleáris megsemmisítés veszélye a legmagasabb volt.
Fegyverkezés a Dél-kínai-tengeren, Észak-Korea (és az Egyesült Államok) rakétákkal való villogása, még mindig aktív dzsihadista csoportok...
Valóban reménykedhetünk a nemzetközi konfliktusok lezárásában, és a békére és a biztonságra való törekvésben ha ennyi különböző frakció van játékban?
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...