Fejezetek
Ha a latin-amerikai exportra gondolsz, mi jut eszedbe? Gondolhatsz a táncokra: forró tangók és pimasz salsák. Vagy a zenére: a YouTube latin zenei videói a legtöbbet streamelt videók közé tartoznak.
És persze ott vannak a jobbnál jobb ételek. Manapság a világon szinte bárhol találhatunk mexikói éttermet, és az argentin marhahús híres a zamatosságáról és lágyságáról. És mit szólnál egy jéghideg Coronához egy szelet lime-mal a steak mellé?
Mindezek miatt Latin-Amerika álomnyaralóhelynek tűnik – és valóban az is.
Costa Rica türkizkék tengerével vagy Saint Lucia festői kikötőivel ideális úti cél olyanoknak, akik trópusi paradicsomra vágynak, tehát szinte elkerülhetetlen, hogy a Karib-térség vagy Latin-Amerika más országai felé veszik az irányt.
Ennyi lenne csupán Latin-Amerika? Néhány bulis pillanat és fülledt dalok? Éppen ellenkezőleg! A latin-amerikai országok, amiket sokáig figyelmen kívül hagytak a világ színterén, kezdenek magukra találni.A múltban Latin-Amerikát sokszor gazdaságilag gyengének tekintették – hatalmas erőforrásai ellenére kevés fejlődési lehetőség volt benne. Emiatt és más okok miatt történelmileg senki sem érezte fontosnak, hogy közelebbről megvizsgálja ezeket az országokat és a függőségeiket... de ezek az elképzelések változnak.Lassan más kormányok is kezdik meglátni Latin-Amerika hatalmas erőforrásainak értékét, és pénzt öntenek ezen országokba infrastrukturális fejlesztésekre, valamint ipari projektekre.A globális színtéren régóta figyelmen kívül hagyott Latin-Amerika felemelkedésben van?Tarts velünk, és ebben a Superprof cikkben áttekintjük a Latin-Amerikát befolyásoló globális tényezőket, valamint a régió geopolitikai hatásait a tágabb világra.
Latin-Amerika kezdetei
Történelmileg a tengerparti hozzáféréssel rendelkező dél-amerikai országok a nemzetközi kereskedelem és a fejlődés szempontjából előnyösek voltak.Ha ma rápillantunk Közép- és Dél-Amerika térképére, láthatjuk, hogy a szárazföld belsejében lévő régiók nagyrészt néptelenek. Ez alól kivételt képeznek a tengerparttal nem rendelkező országok, mint például Bolívia és Paraguay, de ezek ritkábban lakottak, mint az olyan országok, amiknek hozzáférésük van a tenger partjához.Példaként: Bolívia területe több mint 1,1 millió km2, lakossága viszont alig 11,5 millió (a legújabb becslések szerint). Ezzel szemben Chile, melynek összterülete kevesebb, mint 800 000 km2, több mint 17,5 millió embernek ad otthont. Számos jó oka van annak, hogy a szárazföldi régiók nagyrészt lakatlanok; ezek közül csak az egyik az víz közeli élet nyújtotta előnyök, mint például a halászat és a hajózás.A trópusi éghajlat és az átjárhatatlannak tűnő dzsungel gyakorlatilag megközelíthetetlenné tette Dél-Amerika belsejét.
Közép-Amerika története kicsit máshogy alakult. Az európai hatalmak viszonylag hamar meglátták a potenciált Panamában, hiszen ha létrehoznak egy hajózási útvonalat ezen a keskeny földön keresztül, elkerülhetik a veszélyes Magellán-szoros körüli hajózást!A külföldi pénzek és források áradata, ami a csatornaépítés fázisaiban ömlött az országba, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Közép-Amerika a reflektorfénybe kerüljön. Sajnos a trópusi hőség és a betegségek nem éppen voltak inspirálóak a gazdag beruházók számára az országban vagy bárhol máshol Latin-Amerikában. Összepakolták a szerszámaikat, fogták a pénzüket és a technológiai tudásukat, és magára hagyták Latin-Amerikát.
Hogyan viszonyul a Közel-Kelet geopolitikája Latin-Amerikához?
Hogy áll Latin-Amerika manapság?
A bűnözés és az erőszak hosszú ideig megakasztotta Latin-Amerika fejlődését. Ahogy az egyes latin-amerikai országok áttértek a tekintélyelvűről a demokratikus kormányzásra, a junták, bandák és drogkartellek még az alapvető polgári intézményeket is átvették, mint például a közoktatás, a rendfenntartás és a kormányzás.Ez ördögi körhöz vezetett: minimális végzettséggel kevés a munkalehetőség, munka hiányában az emberek a bűnözés felé fordulnak, és az erőszak fokozódásával egyre kevesebb nemzetközi szervezet foglalkozik azzal, hogy befektessenek vagy kereskedjenek a régióban.Az ok és következmény megtörhetetlen köre miatt a latin-amerikai országok vagyoni szakadéka egyre szélesedik, mígnem a gazdaság eléri a töréspontját, káoszba taszítva az országokat és menekülésre késztetve a polgárokat. Ennek különösen drámai példája Venezuela.Ebben az egykoron olajexportja révén gazdag országban Chávez elnök számos szociális reformot indított el, amik az oktatást és szociális jólétet támogatták. Személyesen kiválasztott utódja azonban tönkretette a törékeny előrelépést. Nicholas Maduro hivatali ideje alatt az ország olajipara – fő gazdasági hajtóereje – teljesen összeomlott. Az állami földgáz- és olajkassza további kifosztása mély gazdasági recesszióhoz vezetett.A más országok Venezuelára irányuló szankciói tovább rontották az ország gazdasági helyzetét. Ehhez a pénzügyi válsághoz járult még a kormányba vetett bizalom hiánya, amit Maduro egyre határozottabb kormányzása csak fokozott kormányügyekbe tor.A venezuelai válság az összes szomszédos országot érinti; ott van például Kolumbia, ami ideiglenesen megnyitotta határait, hogy a venezuelaiak megvásárolhassák a szükséges árukat vagy azok az országok, amiket az új otthont kereső venezuelai nép migrációja érintett. Ezek voltak a rossz hírek, most lássuk a latin-amerikai geopolitikát mozgató jó dolgokat.
Kíváncsi vagy, hogyan viszonyul az oroszországi geopolitika Latin-Amerikához?
A régió nagy ágyújai
Miközben minden szem a venezuelai válságra szegeződik, Latin-Amerikában a dolgok egyre jobban alakulnak. Kétségtelen, hogy Latin-Amerika természeti erőforrásokban gazdag ország, és rengeteg ember áll rendelkezésre, aki megmunkálhatja. A történelem során a hőség és magas páratartalom elvette a külföldi beruházók kedvét a régiótól. Hogyan dolgozhat valaki ilyen körülmények között? A légkondicionálók feltalálásával azonban más országok azon gondolkodnak: miért ne nyithatnánk üzletet Latin-Amerikában? Eddig a második buktató a nemzeten belüli szállítás volt.Mivel a latin-amerikai országok infrastruktúrája jellemzően fejletlen, és nem feltétlenül állnak baráti viszonyban a szomszédos országokkal, így Dél-Amerika közepén egyetlen iparág sem férhetne hozzá a nemzetközi hajózási útvonalakhoz. Még Brazília, amilyen nagy és sokszínű, sem igazán rendelkezett a megfelelő utakkal és a vasúttal a szárazföldön előállított késztermékek szállítására a különböző tengeri kikötőkbe. Ez az oka annak, hogy Latin-Amerikában most intenzíven összpontosítanak az infrastruktúrára – létesítmények, utak és vasutak – építésére. Ezek a vállalkozások természetesen olyan munkahelyeket teremtenek, amik az egyes országok és a régió egészének gazdaságát élénkítik.
Ami az energiatermelést illeti, Latin-Amerika jobban áll, mint a világ többi része; nemcsak hatalmas olajtartalékai miatt, hanem a megújuló energiaforrások miatt is, amiket már most is bőven kihasznál.
• Paraguay a hatalmas vízerőművekben megtermelt energia 90%-át exportálja
• Más közép-amerikai országok energiájuk 65%-át vízi erőforrásokból nyerikAz Andok országai túlnyomórészt nap- és szélenergiával működnek. Ezek az országok közé tartozik Chile, Peru, Ecuador, Kolumbia és Venezuela.
A karibi országok is a megújuló erőforrásokra támaszkodnak.Már ebből a szempontból is láthatjuk, hogy más nemzetek miért fontolgatják a latin-amerikai befektetéseket.Hogyan hatnak mindezek a szempontok a geopolitikába? Ismerkedj meg bővebben ezzel az érdekes témával...
Ki járul hozzá a latin-amerikai országok fejlődéséhez?
Azt gondolnánk, hogy Latin-Amerika legközelebbi szomszédja, az Egyesült Államok áll majd a befektetések és fejlesztések élére a régióban. Mivel úgy tűnik, hogy az amerikai érdekek egyelőre máshol fekszenek, más nemzetek buzgón követik a szabadkereskedelmi megállapodásokat, mind az egyes országokkal, mind a több latin-amerikai országot felölelő kereskedelmi tömbökkel. A Mercosur az egyik ilyen szövetség, ami Argentínát, Uruguayt, Paraguayt és Brazíliát öleli fel. Nemrég kereskedelmi megállapodást kötöttek az Európai Unióval, ami minden fél számára előnyös.Míg Japánt régóta szoros kapcsolatot ápol Latin-Amerikával, Kína csak mostanában kezdett befektetési tőkét fordítani az egyes országok infrastruktúrájába és modernizációjába. A közelmúltban több kínai vállalat is licitált Brazília vasúti rendszerének tervezett bővítésére. Noha a kínaiaknak van még mit tenniük, mielőtt eltántorítanák a brazil tisztviselőket a Japánhoz fűződő kapcsolatuktól, jó úton haladnak, hogy befolyást szerezzenek a karibi nemzetek körében. A katasztrófa-elhárítás, valamint a kereskedelmi ügyletek, kölcsönök és befektetések révén Kína mély benyomást tesz Latin-Amerikában, szinte olyan csendesen, hogy alig vesszük észre.Van valami köze Kína versenyének Japánnal Latin-Amerikában az ázsiai geopolitikához?
Természetes, hogy az orosz diplomácia Latin-Amerikában nagy lépéseket tesz; az övék egy szimbiotikus kapcsolat, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.Latin-Amerika, amit a közelmúltig alapvetően figyelmen kívül hagytak globális politikai és gazdasági egységként, és Oroszország, amit politikailag és gazdaságilag elkerültek az európai és amerikai vezetők, úgy találták, hogy együttesen megerősíthetik egymás globális helyzetét. A kereskedelmi ügyletek, a fegyverek és a technológia Oroszországból Nicaraguába, Kubába és Bolíviába érkeztek, amit Putyin arra használ, hogy kiegyensúlyozza a bel- és nemzetközi politikájával szembeni globális kritikát. Ez egy hátsó ajtót is biztosít számára az európai és az amerikai politikába – amely lehetőség egyes elemzők szerint elég baljós ígéreteket hordoz.Mi köze az európai geopolitikának Oroszországhoz? Végül, Dél-Afrika jelenléte Latin-Amerikában jelentősen nőtt az elmúlt 15 évben, különösen Mexikóval, Kubával és Brazíliával; Peru pedig bemutatta a több afrikai országgal való kapcsolatok erősítésének tervét. Afrikának és Latin-Amerikának számos közös pontja van, például a nyersanyagbányászat vagy az, hogy globális ügyekben nagyrészt figyelmen kívül hagyják őket.
Ha vetsz egy pillantást az afrikai geopolitikára, megláthatod, hogy a kereskedelem és a kapcsolatok fő fókusza továbbra is az északi félteke; ami miatt lényegében versenytársa lesz Latin-Amerikának, mivel ennek a régiónak is ugyanazok a céljai.A világ más régióitól – Ázsiától, különösen a Közel-Kelettől, Európától és Afrikától eltérően – Latin-Amerika hatása a világpolitikára és a gazdaságra minimális volt, és ezt többnyire beárnyékolta a globális békeindexen elfoglalt alacsony helyezése.Ez éles ellentétben áll ezen országok energia- és ipari szektorában elért közelmúltbeli előrelépéseivel.A gazdagabb országok most mohón figyelik a Latin-Amerikában fellelhető gazdagságokat, amik eddig nagyrészt kihasználatlanok maradtak, és szinte átesnek egymáson, hogy az elsők között legyenek a tőke és a szolgáltatók között, hogy a legnagyobb haszonra tegyenek szert.Csak az idő fogja eldönteni, hogy a latin-amerikai országok vezetői kénytelenek lesznek-e „a legmagasabb ajánlatot tevőnek eladni magukat”, vagy megtalálják-e a helyüket globális hatalomként. Nézd meg közelebbről a világ geopolitikáját...
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...