Talán már te is jelentkeztél munkára vagy készültél írásbeli vizsgára.

Írtál már motivációs levelet?

Kellett szöveget fogalmaznod iskolai órákra?

Ha igen, valószínűleg te is megtapasztaltad már azt az érzést, amikor hirtelen nem jut eszedbe az a szó, ami pont tökéletesen odaillene, gondolkozol, gondolkozol… és csak nem jut eszedbe. 

Ilyenkor egy idő után hajlamosak vagyunk feladni, inkább beírunk egy szinonimát. Ezzel az a gond, hogy általában a leggyakrabban használt szavak jutnak először eszünkbe, ezáltal pedig tele van szóismétlésekkel a megírt szövegünk.

Hogyan lehet szebben, érdekesebben, olvasmányosabban fogalmazni és hogyan fejlesztheted a fogalmazási készségeidet?

A legjobb Magyar nyelv tanárok elérhetőek
Patrik
5
5 (15 vélemény)
Patrik
5000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Ina
5
5 (4 vélemény)
Ina
5000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Attila
5
5 (23 vélemény)
Attila
6000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Nikolett
5
5 (7 vélemény)
Nikolett
10000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Zsuzsi
5
5 (5 vélemény)
Zsuzsi
4000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Ági
5
5 (4 vélemény)
Ági
4000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Nikoletta
5
5 (4 vélemény)
Nikoletta
3500Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Negist may
5
5 (3 vélemény)
Negist may
6000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Patrik
5
5 (15 vélemény)
Patrik
5000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Ina
5
5 (4 vélemény)
Ina
5000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Attila
5
5 (23 vélemény)
Attila
6000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Nikolett
5
5 (7 vélemény)
Nikolett
10000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Zsuzsi
5
5 (5 vélemény)
Zsuzsi
4000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Ági
5
5 (4 vélemény)
Ági
4000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Nikoletta
5
5 (4 vélemény)
Nikoletta
3500Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Negist may
5
5 (3 vélemény)
Negist may
6000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Gyerünk!

A tudás rendszerezése

A legfontosabb mindenekelőtt az, hogy tudod, miről is írsz pontosan és mit akarsz mondani.

Először is jól át kell gondolnod, mi a mondandód lényege.

Ha nem tudod, miről írsz, nem fogod tudni érthetően és összefüggően papírra vetni a gondolataidat.

Nézzünk egy példát, hogy érthetőbb legyen!

Tegyük fel, hogy egy várost kell bemutatnod a szövegedben, mondjuk Párizst.

Először is gondold végig a következőket (na meg hogy melyik releváns a témád szempontjából):

— Hol található?

— Kik laknak ott? Milyen nyelven beszélnek?

— Miről híres ez a hely?

— Milyen a tömegközlekedés? 

— Miben hasonlít és különbözik például Budapesttel, egy másik európai fővárossal összehasonlítva?

— Milyen politikai problémákról vagy megoldásokról ismert?

és a többi, és a többi.

Ehhez készíthetsz gondolattérképet is: írd fel középre a témát (jelen példában Párizs), majd írd köré a legfontosabb kulcsszavakat! Vonalakkal kösd a nagy témákat a témához, majd kösd össze az egymással kapcsolatban álló gondolatokat.

Ily módon egy lépéssel máris közelebb vagy a gondolataid rendszerezéséhez: a gondolattérképeden látni fogod az összefüggéseket, az egymásból következő koncepciókat, az ezekből következtethető feltevéseket…

És máris sokkal átláthatóbb az egész!

gondolattérkép
Így fog körülbelül kinézni a gondolattérképed a végére!

Persze nem árt mindig észben tartanod azt sem, hogy az olvasód valószínűleg sokkal kevesebbet tud az adott témáról, mint te, hiszen a te szövegedhez fordul kiegészítő információkért.

Te pedig kikutattad azokat az adatokat, amiket az olvasóid keresnek.

Ebből viszont az is következik, hogy mindent részletesen le kell írnod és nem elég a konklúzióidra hagyatkoznod!

Vezesd be a gondolatot a háttértudás ismertetésével!

Még ha szerinted általános ismeretekről van is szó, nem árt emlékeztetned az olvasóidat a legfontosabb tényekre! 

Nem mindenki rendelkezik ugyanis ugyanazzal a háttértudással, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy nem ugyanoda járunk iskolába, nem ugyanazoktól a tanároktól tanulunk és nem ugyanabban az életszakaszban járunk mindannyian az egész világon.

Egy középkorú nagy valószínűséggel sokkal többet látott már a világból, mint egy kisgyerek (persze egyes különleges esetektől eltekintve).

Kinek írsz? 

Ha már a különböző életszakaszoknál tartunk: nem mindegy, hogy ki a célközönség!

Más nyelvezettel kell írnod, ha kisgyerekeknek írsz és megint máshogy, ha egy tudományos folyóiratban szeretnéd megjelentetni a szöveget.

Nemcsak formai, de szókincsbeli különbségek is lesznek, erre majd később még kitérek.

Ha már elolvastad pár cikkemet, valószínűleg feltűnt, hogy:

— tegezem az olvasóimat

— nem használok nagyon bonyolult nyelvezetet

— a szakszövegeket is igyekszem “hétköznapiasítani”: elmagyarázom az ismeretlen szavakat és példákon keresztül szemléltetem a különböző fogalmakat

— ugyanakkor törekszem arra is, hogy ne tőmondatokban fogalmazzak.

Ezek mind tudatos döntések: a célközönségem tanulni, ismételni, fejlődni vágyó diákok, természetesen nemtől és életkortól függően.

ketchup kisgyerek kézen fogva
Ha a egészen kicsiknek írsz, fektess különöse nagy hangsúlyt a ritmikára, a sveg dallamosságára és az ismétlődésekre!

A tegezéssel, a szakszavak elmagyarázásával és a szövegek egyszerűsítésével a célom a következő: közelebb szeretném hozni az adott témakört az olvasóhoz, hogy motiváljam a tanulásban!

Természetesen ha a Researchgate-en vagy a Nature lapban jelentetném meg a cikkeimet, kevésbé közvetlen hangvétellel és sokkal tárgyilagosabban fejezném ki magam, a tényekre hagyatkozva, tömören, célratörően.

A tudományos cikkekben nem is feltétlenül szólítja meg az író az olvasóját, hanem inkább a személytelen formulák használandók.

Megint más szókincsre és mondatszerkezetre van szó, ha gyerekeknek ír valaki!

Az egészen kicsiknek a rövid, ismétlődő szövegek a legérthetőbbek, a gyerekdalok, a versikék-mondókák.

Kifejezetten igénylik, hogy elolvassuk a Kisvakond nadrágját napi háromszor.

A nagyobbacskák már több szót és fogalmat ismernek, hiszen többet tapasztaltak már meg a világból, ami körülveszi őket.

A kötelező olvasmányok (jó esetben) az adott életkorban általánosan ismert szókinccsel és háttértudással rendelkező könyvek: a tanuló az olvasás által fejleszti a passzív szókincsét, ismerkedik a szavak helyesírásával, begyakorolja a különböző nyelvtani és helyesírási szabályok alkalmazását.

Tudnám még sokáig ragozni, de a lényeg: ahhoz, hogy jól írj, tudnod kell, hogy kinek írsz!

A legjobb Magyar nyelv tanárok elérhetőek
Patrik
5
5 (15 vélemény)
Patrik
5000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Ina
5
5 (4 vélemény)
Ina
5000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Attila
5
5 (23 vélemény)
Attila
6000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Nikolett
5
5 (7 vélemény)
Nikolett
10000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Zsuzsi
5
5 (5 vélemény)
Zsuzsi
4000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Ági
5
5 (4 vélemény)
Ági
4000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Nikoletta
5
5 (4 vélemény)
Nikoletta
3500Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Negist may
5
5 (3 vélemény)
Negist may
6000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Patrik
5
5 (15 vélemény)
Patrik
5000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Ina
5
5 (4 vélemény)
Ina
5000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Attila
5
5 (23 vélemény)
Attila
6000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Nikolett
5
5 (7 vélemény)
Nikolett
10000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Zsuzsi
5
5 (5 vélemény)
Zsuzsi
4000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Ági
5
5 (4 vélemény)
Ági
4000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Nikoletta
5
5 (4 vélemény)
Nikoletta
3500Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Negist may
5
5 (3 vélemény)
Negist may
6000Ft
/óra
Gift icon
1. óra ingyenes!
Gyerünk!

A szókincs bővítése

Nézzük most meg kicsit közelebbről a szóismétlés problémáját.

Miért fogalmaz egyik ember választékosabban, mint a másik?

Honnan tud ennyi különböző szót?

Hogy jutnak eszébe a különböző szinonimák?

Elárulom: én is szoktam néha a szinonimaszótárt böngészni!

Sőt!

Némely híres író is utána szokott nézni, hogy vajon jól használta-e az adott kifejezést, van-e alkalmasabb szó, lehetne-e még világosabban fogalmazni…

Az viszont tagadhatatlan, hogy egyeseknek könnyen, szinte magától megy a fogalmazás, mások pedig még egy háromsoros szövegért is vért izzadnak.

Ennek több oka is van.

Nagyon fontos kérdés például az olvasottság: aki falja a könyveket, értelemszerűen több szónak a leírt alakjával találkozott már, mint az, aki inkább még a kötelezőket is hangoskönyvként bírja csak “végigolvasni”.

De még ők is sokkal több szót ismernek, mint azok, akiket sem az írott, sem a hangoskönyv változat nem érdekel egyáltalán.

Ráadásul az sem mindegy, hogy mit olvas az ember.

Általában a kötelezőkre úgy gondolunk, hogy hosszú, unalmas, muszájból olvasott könyvek.

Némelyiknek valóban megkérdőjelezem a hasznosságát: a régies nyelvezet miatt kevésbé olvasmányosak és elveszik a kisgyerekek kedvét az egésztől úgy, ahogy van.

Van azonban pozitívuma is annak, hogy miért pont ezeket a könyveket kell megismernünk az aktuális tananyag szerint, ez pedig a választékos szókincs.

Nem az a feladatom, hogy kritizáljam vagy éltessem az oktatási rendszert, ezért erről nem is írnék többet.

A lényeg: olvass, de ne akármit!

ómagyar kódex
Érdekes kérdés a nyelv fejlődése is: olvass el néhány szöveget a 14-15. századból és megfigyelheted, hogy a helyesírás nulla szinten volt összehangolva: mindenki úgy írt, ahogy akart!

A helyesírás javítása

Csupa piros aláhúzás volt az összes dolgozatod a helyesírási hibák miatt?

Ne aggódj, ezzel elég sokan így vannak és van megoldás!

Ebben a cikkben részletesebben foglalkoztam már a kérdéssel, de azért gondoltam, nem árt ebben a cikkben is átismételni a legfontosabbakat!

Először is: olvass! Az olvasással nemcsak a szókincsed bővül, de a helyesírásod is javul, mivel az agyad memorizálja a szavak képét.

Minél többet olvasol, annál több szónak ismered majd a leírt alakját, ezáltal pedig automatikusan is jól fogod használni őket!

Ha azonban úgy érzed, ez nem elég, gyakorolj! Vannak kifejezetten a helyesírás javítására szolgáló tankönyvek, munkafüzetek, internetes feladatok és még sok egyéb, ahol átismételheted és begyakorolhatod azokat a nyelvtani szabályokat, amikkel a leginkább meggyűlik a bajod! Általában még a megoldókulcs is jár hozzá, úgyhogy még ellenőrözni is tudod, vajon jól gondolkoztál-e!

Ha viszont úgy érzed, külső segítséggel tudnál a leginkább fejlődni, kereshetsz magántanárt is!

Egy magyartanár még azoknak is tud újat nyújtani, akik profi nyelvtanosnak mondják magukat, hát még a bizonytalankodóknak!

Ráadásul a magánórákon a te igényeidhez lesz igazítva a tananyag, így direkt arra koncentrálhatsz, amiben a legbizonytalanabb vagy!

Persze azt is átnézhetitek, ami már biztosan megy.

A szöveg rendszerezése

Bevezetés, tárgyalás, befejezés

Ismerősek ezek a szavak?

Talán téged is a hideg rázott minden fogalmazásórán, ahogy sokan másokat is.

Nekem személy szerint semmi problémám nem volt vele, inkább a kémia volt a mumusom, kinek mi.

Azt azonban elismerem, hogy nem könnyű dolog az írás.

Először is, mint ahogyan azt már kifejtettem az előbbiekben, rendszerezned kell az gondolataidat.

Készítsd el a gondolattérképedet!

Miről írsz pontosan?

Kihez szólsz?

Mi a szöveged célja?

Mi a konklúziód (megállapításod)?

Ha ezeket már végiggondoltad, írd ki a kulcsszavakat! 

Találd ki, milyen sorrendben következnek egymásból logikusan.

Visszatérek a Párizs témához: nem lehet egyből belevágni a migrációs politikai döntések kitárgyalásába anélkül, hogy a gyarmatosításra emlékeztetnéd az olvasót! 

Szükséged lesz egy bevezetőre, ahol emlékezteted az olvasót az általános tényekre, ismerteted az aktuális politikai/kulturális/tudományos/(bármi egyéb a témádtól függően) helyzetet, felveted a felmerülő kérdéseket stb.

Kivéve, ha mondjuk regényt írsz, ahol viszont egy meglepő és érdekes első mondattal kell majd indítanod, hogy megragadd az olvasó figyelmét!

De maradjunk egyelőre az iskolai fogalmazásoknál, a cikkeknél, a motivációs leveleknél…

A bevezetés neve pontosan megmutatja, mi is a teendő: bevezeted a témát.

A tárgyalás szakaszban lesz majd szükséged a gondolattérképre: mi miből következik?

Mik a kulcsszavak és melyek a kevésbé fontos fogalmak? 

Hogyan halad előre a cikked anélkül, hogy magadat ismételgetnéd?

Ha elakadsz, vess egy pillantást az ábrára és esetleg emeld ki színessel, amiről még szót szeretnél ejteni. Vagy amiről már beszéltél, amelyik neked jobban tetszik.

Ha nem jut eszedbe egy szó, írd körül, keress szinonimát, esetleg ha tudod egy másik nyelven, szótárazd ki! 

Az internet a barátod!

Amikor mindent sikerült kitárgyalnod (tárgyalás, kitárgyalni, látod, milyen beszédes neveket kaptak a szövegrészek?), jöhet a befejezés.

A befejezés a konklúzió, a megoldás, a válasz a bevezetésben feltett kérdésre.

Ha azonban összetett témát fejtegetsz és nem találtad meg a megoldás, akár rávezető kérdéseket is feltehetsz, nyithatsz egy új irányba, ami összefügg a témáddal, kifejtheted, miért nem tudod biztosan állítani, hogy ez vagy az logikus eredménye a kutatásodnak és a többi.

Nem vagyunk mindentudók.

A befejezés azonban egy nélkülözhetetlen része az írásodnak még akkor is, ha konkrét választ nem tudsz felmutatni az adott kérdésre (ebben az esetben arról is írhatsz, ez miért nem lehetséges), hiszen lezáró gondolatok nélkül félkésznek fog hatni a szöveged.

Befejezés

Most, hogy már átbeszéltük a gondolatok rendszerezését, a megfelelő célközönségnek való írás és a választékos fogalmazás fontosságát, valamint a szövegek általános struktúráját is megnéztük, remélem, könnyebbnek érzed az előtted álló feladatot!

Akár szöveges vizsgáról, egy motivációs levél megírásáról vagy egy házi feladatról van szó, az eljárás ugyanaz: akkor kezdj el írni, ha tudod, mit akarsz mondani!

Ha a semmiből indulsz, kaotikus, összefüggéstelen szöveget kapsz, ami rossz benyomást kelt az olvasóban.

Már ha elolvassa!

Ha érthetetlen, valószínűleg végig se fogja nézni!

Ha pedig elakadtál, bátran kérj segítséget!

Tévedni emberi dolog, ennek a beismerése pedig a fejlődés első lépése!

>

A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat

Első óra ingyenes

Tetszett ez a cikk? Értékeld!

5,00 (1 rating(s))
Loading...

Nati

Rajongó típusú párizsi egyetemista vagyok, leendő csokiboltos, nyelvész, műfordító, zeneszerző, meg persze szépségkirálynő, hogy én is kívánhassak világbékét.