Fejezetek
Európa geopolitikai tájképének megrajzolása
Európa sok szempontból egészen figyelemre méltó. A világ földterületének mindössze 2%-át teszi ki, de népei évezredek óta befolyást gyakoroltak a világpolitika alakítására.
Nem csak a politikáról van szó! Európa, különösen Nyugat- és Dél-Európa a tudományos felfedezések és az irodalmi eredmények, a katonai erő és a globális gazdasági biztonság mindig is az élvonalban járt. Európa másik rendkívüli tulajdonsága, hogy viszonylag kis területét tekintve az éghajlat és a domborzat széles skálájával rendelkezik, ami lehetővé teszi a termények káprázatos skálájának termesztését. Bár Európát önmagában kontinensként határozzák meg, a nemzetek e csoportosulása valójában az eurázsiai táblán fekszik; a tektonikus lemezen, ami Kínától kezdve messze túlnyúlik látszólag független földrészünkön.
Számos földrajzi akadály jelzi Európa határát attól a helytől, amit általában Ázsiának nevezünk; köztük hegyvonulatok és folyók is.
A kultúra, az etnikai hovatartozás, a nyelv és a hitrendszerek tovább jelzik az eurázsiai emberek közötti éles ellentétet.
Tehát mire is gondolunk pontosan, amikor azt mondjuk, hogy Európa? Miközben ezt a témakört vizsgáljuk, figyelembe vesszük Európa legtöbb szuverén államát.
A Montevideo Egyezmény értelmében a szuverén államot a nemzetközi jog a következőképpen határozza meg:
• olyan ország, aminek meghatározott lakossága van,
• egy nemzet saját kormánnyal,• egy meghatározott, határokkal jelölt terület
• olyan kormány, ami képes kapcsolatot létesíteni egy másik nemzetállammal.A feltörekvő kelet-európai hatalmaktól a vezető nyugat-európai nemzetekig a Superprof blogja most feltárja neked az Európa nevű régió geopolitikai titkait.
Európa geopolitikai háttere
A ma Dél-Európa néven ismert régió, különösen az ókori Görögország és az ókori Róma, a nyugati civilizáció alapjainak lefektetői. Igen fejlettek voltak filozófiailag és akadémiailag, és tökéletes helyzetben voltak ahhoz, hogy Európa-szerte vándoroljanak, oktatva azokat, akik meghallgatják őket (vagy leigázzák őket), miközben észak felé utaznak. A Nyugat-Római Birodalom bukása i.sz. 476-ban véget vetett ennek a korszaknak, de addigra a kocka el volt vetve. Az európai felfedezés utáni vágyat a korábbi oktatási vállalkozások táplálták; hamarosan egész hajóhadak indultak neki, hogy felfedezzék a világot és területet szerezzenek országuk koronája nevében. Bizony, egykoron rengeteg korona volt Európában! Sok európai államfő láthatóan nem elégedett meg egy egyszerű királysággal, és nekilátott birodalmat építeni magának. Jó példa erre, hogy Spanyolország befolyása még mindig hatással van a latin-amerikai geopolitikára.
Portugália, ami az Ibériai-félsziget területének viszonylag kis részét foglalja el, volt az első, ami kiépített egy hatalmas birodalmat, aminek Dél-Amerikában, Kelet-Ázsiában és a szubszaharai Afrika mindkét partján voltak területei. Miután a flották elindultak, már nem lehetett megállítani őket. Hamarosan Nyugat-Európa prominens monarchiái jóformán felosztják maguk közt a világot.Volt idő, amikor a Brit Birodalom a Föld teljes szárazföldi tömegének csaknem egynegyedét birtokolta.Azok az országok, amik ellenálltak a nyugati nyomásnak, mint például Kína és Japán, végül mégis átadtak egy kis területet ezeknek a nagy világhatalmaknak. Kína és Japán jelentős szerepet játszik Kelet-Ázsia geopolitikájában.Figyelembe véve, hogy a nyugat-európai nemzetek évszázadok óta törekednek a befolyás szerzésre és a vezetésre, nem meglepő, hogy gazdaságilag és politikailag még ma is ők vezetik a világot. Tudd meg, milyen hatással volt az európai gyarmatosítás Afrikára...
Nyugat kontra Kelet-Európa
A 20. század eleji események hatására Európa globális hegemóniára törekvő ambíciói megtorpantak.Pontosabban, az első világháborút kiváltó „a világ körül hallott lövés” leszűkítette a nyugat-európai országok figyelmét a közvetlen területüket érintő csatákra.Az ezt követő gazdasági válság jelentősen csökkentette életszínvonalukat, ami viszont a kapitalista gazdasági modell kialakulását eredményezte. Németország volt az egyetlen nyugat-európai ország, ami viszonylag jól vészelte át a nagy gazdasági világválságot, részben azért, mert gazdaságát fellendítette a fegyvergyártás. Amikor az egyes polgárok felfedezték a gazdagsághoz vezető utat, kitört a második világháború, ami Európát ismét vérontásba illetve politikai és gazdasági nehézségekbe sodorta.Röviddel az ellenségeskedések megszűnése után a feszültségek oda vezettek, hogy Oroszország blokád alá vette a kelet-európai nemzeteket. Ezeket a területeket szatellit államoknak követelte, létrehozva az úgynevezett keleti blokkot – egy kommunista-szocialista rezsimet.Eközben Nyugat-Európa, ami nagymértékben profitált a politikai és stratégiai szövetségekből ezekben a nehéz időkben, felkarolta a liberalizmust és az egységet, hogy megakadályozza azt a fajta nacionalizmust, ami kétszer is háborúba sodorta őket. Az egyes felek szövetségei, valamint politikai és gazdasági eszméik radikális különbségei oda vezettek, hogy a két régió között metaforikus vasfüggöny húzódott meg, ami a hidegháború kezdetét jelentette.A következő 44 évben két Európa volt: nyugat és kelet. Egy fejlődött, a másik rejtve maradt. Amint észrevehetted, ebben a cikkben nem említjük az orosz geopolitikát. A témát nagyságrendje miatt külön cikkben tárgyaljuk.
Európa, mint geopolitikai erő
Nyugat-Európa számos földrajzi jellemzője, mint például a folyók és a partvonalak természetes hajózási utakat biztosítanak, lehetővé téve a kiterjedt kereskedelmet... és ezek a hatalmak bőségesen ki is használták ezeket. Az így létrejött kereskedelmi megállapodások eredményeként Észak-Európa a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb régiója lett.Ez a gazdagság és a gazdasági stabilitás, illetve a jólét terén szerzett hírnevük tette az európai országokat az Afrikából és a Közel-Keletről érkező bevándorlók kedvelt célpontjává.Az egyik fontos tényező Európa gazdaságával kapcsolatban, hogy az északi országok sokkal jobb helyzetben vannak, mint Dél-Európa: Olaszország, Görögország és kisebb mértékben Spanyolország is küzd a kevéssé lenyűgöző GDP-vel.Bár a gazdaságot nem tekintjük geopolitkai tényezőnek, a gazdasági aggodalmak szerepet játszanak abban, hogy egy ország erőforrásait, hogyan osztják be, legyen szó az energiabiztonságtól a kereskedelmi megállapodásokig. A hidegháborút követően Kelet-Európa feltörekvő piacai igyekeztek megtalálni a legmegfelelőbb utat, ami megfelel egyedi kultúrájuknak és politikai törekvéseiknek. Lengyelország és hazánk is meglehetősen gyorsan NATO-taggá vált, és mindkét ország csodálja az Európai Unió elveinek egy részét, míg más elemekkel meglehetősen kritikusak.Minden esetre előnyünkre válik Nyugat-Európa közelsége, különösen ami a kereskedelem és az infrastruktúra fejlesztését illeti.Másrészt a balti államok, valamint Románia, Csehország, Szlovákia és Bulgária mind az Európai Unió mellett állnak, mind nyugat-párti álláspontjuk, mind pedig az általuk nyújtott gazdasági előnyök és védelem miatt.Mindez azonban nem feltétlen jelenti azt, hogy minden rózsás és nincsenek gondok az Európai Unióban. A nem régiben végbement Brexittel az EU az egyik legerősebb országát veszítette el. A hírekből azonban láthatjuk, hogy a kilépés meglehetősen felborította Nagy-Britannia belpolitikáját és gazdaságát.
Zavaros idők várnak Európa legerősebb nemzeteire
A kereskedelem csak az egyik szempont volt a Brexit tárgyalások során.Amit a múltban uniós szabályoknak és törvényeknek számított az Egyesült Királyságban, az a kilépésük után külpolitikai kérdéssé vált. A spanyolországi nyaralástól a határvédelemig minden a nemzetközi kérdéssé válik.Az Egyesült Királyság azonban nem az egyetlen ország, ami a kilépés gondolatával játszik. A nacionalizmus irányába mutató globális tendencia sokkal inkább fenyegeti az egységet, amit a világ más kormányzati szervei is irigyeltek. A populista érzelmek egyre nagyobb teret hódítanak egész Európában.Az európai polgárok bőséges szociális juttatásai ellenére sokan nehezményezik, hogy magas adókat kell fizetniük, miközben ezeket a pénzeket távoli országokban osztják szét.Azt is nehezményezik, hogy a külföldi befektetők rengeteg engedményt kapnak, így virágozhat az üzletük, miközben az európai államok saját polgárai néha a számlák befizetésével is küzdenek, saját vállalkozásról meg alig álmodhatnak. Más kormányok, különösen Dél-Európában, az ellen ágálnak, hogy valutájukat központilag irányítsák, és olyan gazdag északi országokhoz kelljen alkalmazkodniuk, mint Norvégia vagy Luxemburg, így esélyt sem kapva arra, hogy küzdjenek az infláció ellen. Nem hiába tartják sokan a pár éve megalakult olasz Conte-kormányt Nyugat-Európa első populista kormányának!
Az biztos, hogy a kiábrándult polgárok nem új jelenség; a történelem során a kormányukkal szemben felkelő polgárok gyakorlatilag minden ország politikai útját megváltoztatták. Ami megfordította a liberalizmus irányát Nyugat-Európában, az a Szíriából érkező bevándorlás megugrása volt – ironikus módon, egy olyan országból, amit a múltban Franciaország gyarmatosított, és ami csak nemrég tért vissza az ország saját ellenőrzése alá. Geopolitikailag elég valószínű, hogy Európa továbbra is globális vezető marad; túl sok erőforrással rendelkezik, és túl jó helyzetben van ahhoz, hogy teljesen elveszítse a vezető szerepét. Viszont az, hogy mennyire marad az élmezőnyben az országok és emberek együttműködésével, most komolyan kérdéses. Európát és az Uniót nem annyira külső nyomás fenyegeti, mint inkább belső feszültségek.
Ha szeretnéd tovább bővíteni geopolitikai ismereteidet, olvasd el a világ geopolitikájáról szóló cikkünket.
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...