Fejezetek
Milyen Ázsia geopolitikai helyzete?
Általában, ha valaki „Ázsiára” gondol, akkor a feltörekvő gazdasági hatalom, Kína jut eszébe – ami érthető, ha figyelembe vesszük az ország növekvő globális befolyását.
Kína gazdasági sikerének kulcsa valóban globális, hiszen egyedül, önálló politikai egységként nem jutnának olyan messzire, ha figyelembe vesszük az áruk és szolgáltatások iránti belföldi keresletüket.
Egyébként fontos megemlíteni, hogy a gazdaságot nem tekintik a geopolitikai befolyás egyik aspektusának.
A geopolitika legrövidebb meghatározása a következő: „Egy nemzet vagy régió politikai hatalmának mértéke a földrajzi helyzetéhez képest”.
Ennek fényében Kína növekvő dominanciája a kontinensen, illetve a Tajvannal, Hongkonggal és a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos komplikált viszonya mind hozzájárulnak Ázsia geopolitikai éghajlatának meghatározásához.
Ennek ellenére nem Kína az egyetlen szereplő az ázsiai geopolitika területén. Meg kell vizsgálnunk a kontinens egészét, történelmileg és aktuálpolitikai szempontból is, hogy pontos képet kapjunk a helyzetről és annak következményeiről.
Ez nem kis feladat; Ázsia 48 országból és három függőségből áll, és a bolygó legrégebbi civilizációival büszkélkedhet. Arról nem is beszélve, hogy itt él a világ népességének több mint fele, ami egy olyan tényező, ami miatt körültekintőnek kell lennünk a geopolitikai viták során.Ha meg szeretnénk ismerni a földrajzi elhelyezkedés befolyását Ázsia történelmére és politikájára, jobb, ha bele is kezdünk!
Történelmi hatások Ázsiában
Már az idők kezdete – de legalábbis az ókor – óta Kína és India számított Ázsia geopolitikai és gazdasági vezetőjének. A feljegyzések azt mutatják, hogy Kína többet profitált az ősi Selyemút mentén folytatott kereskedelemből; ez a helyzet ma is fennáll Kína új Egy Övezet Egy Út kezdeményezésének révén. A különbségeik ellenére ez a két ország sokáig harmóniát, stabilitást és gazdasági növekedést biztosított a térségnek. De az is biztos, hogy konfliktusban nem volt hiány. Például a Tang-dinasztia idején (7-10. század), miután Kína megszerezte az irányítást a Selyemút Közép-Ázsiában fekvő része felett, a kínaiak diplomáciai képviseletet küldtek Észak-Indiába.
Az ősi Selyemút Afrikába is eljutott?
Sajnos az államban polgárháború dúlt a hosszú ideig uralkodó császáruk halála után, amibe a kínai delegáció belekeveredett. Megtorlásul csapatokkal tértek vissza Nepálból és Tibetből, elfogták a frakció vezetőjét, azt állítva, hogy ellenfeleik trónbitorlók, és fogolyként Kínába vitték. Az ilyen viszályok aligha befolyásolták a kínai-indiai kapcsolat mélységét és fontosságát; ellenkezőleg, évszázados hatalmi egyensúlyt teremtettek. Ami megzavarta ezt, az India brit gyarmatosítása volt. A Brit Birodalom hatalma Ázsiában. A Brit Birodalom már jóval a gyarmatosítás előtt érdeklődést mutatott India felé. A 17. század elején a Mogul Birodalom hanyatló befolyása alatt a Brit Kelet-Indiai Kereskedelmi Társaság megvetette itt a lábát, és végül befolyást szerzett India gazdaságában és politikájában. Figyelmük végül a kereskedelemről a területi birtoklásra és a kormányzásra helyeződött át.
A franciákkal folytatott összecsapásban aratott győzelmet követően a kereskedelmi társaság milíciája megszerezte az irányítást a bengáli terület felett, aminek eredményeként jelentős katonai és politikai hatalommá váltak. Innentől a Kereskedelmi Társaság befolyása a bengáli régión túlra is kiterjedt.Fontos megjegyezni, hogy a Kereskedelmi Társaság polgári vállalkozás volt, ami befolyása csúcspontján kétszer akkora magánhadsereggel rendelkezett, mint Nagy-Britannia hivatalos hadserege. A Brit Korona ügynökeként tevékenykedő kereskedelmi társaság befolyása 101 évig tartott Indiában. A helyi lakosság felkelése arra késztette a Brit Birodalmat, hogy törvényessé tegye az uralmukat, ez volt az 1858-as indiai kormánytörvény.
A brit korona hivatalosan is átvette a kormányzást India felett. Azt gondolhatnánk, hogy mindez egyszerűen a Brit Birodalom bővítéséről szólt, és ez logikus következtetés is... amíg nem gondolunk bele, hogy egy egyszerű kereskedelmi vállalat jelenléte földfoglalásokhoz és törvények beiktatásához vezetett.A brit jelenlét, különösen az indiai marsall jelenlét valódi célja a kereskedelmi útvonalak védelme és újak létesítése volt. A Kínából származó fényűző áruk – a selyem és a porcelán – iránti jelentős érdeklődés miatt az európai országok mindegyike megpróbált betörni a kínai piacra, de a kínaiak szigorú kereskedelmi politikája és a külföldi áruk iránti igény és érdeklődés hiánya miatt kevesen tudtak kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni. Ez azonban megváltozott, amikor a brit kelet-indiai kereskedelmi társaság elfoglalta Bengáliát. Az abban a régióban termesztett jobb minőségű ópiummal a brit kereskedelmi társaság megtalálta az utat Kínába: ez a kétes kereskedelmi vállalkozás azonban később a pusztító ópiumháborúkhoz vezetett. Japán, ami sokáig az ázsiai geopolitikai színtéren kisebb szerepet játszott, távolról figyelte, mi történik Kínában.
Meg voltak arról győződve, hogy a kínai császárnak nincs igazi ereje, mert csapatait olyan könnyen megtizedelték, de azt is tudták, hogy több évszázados öntörvényű elszigeteltség után nekik sincs saját erejük. Ez megteremtette a terepet a Meidzsi-restaurációhoz, mely során Japán megnyitotta kikötőit a más nemzetekkel folytatott kereskedelem előtt, sokkal kevésbé korlátozva, mint kínai szomszédai.Ezzel a lépéssel Japán helyet kapott a világpolitika élvonalában. Az Egyesült Államok befolyása az ázsiai kapcsolatokra Amikor a Brit Birodalom elfoglalta Indiát, Amerika nagyon fiatal ország volt még, ami épp próbálta megtalálni magát. Ezért csak a második világháború után látjuk az Egyesült Államok szerepvállalását Ázsiában, akik aztán bosszút álltak, és ezzel maradandót alkottak. A japán agresszió elfojtására, valamint stratégiai előőrsök felállítására az amerikaiak számos katonai bázist hoztak létre a Csendes- Óceánon Japán közelében. Céljuk a katonai akciók visszaszorítása és a kommunizmus terjedésének megakadályozása volt. Ma figyelemmel kísérik a katonai tevékenységet Kínában és Oroszországban, és fontos szerepet játszanak a vitatott vizeken a tengeri forgalom szabályozásában. Dél-Koreában is jelen van az amerikai katonaság, hogy elrettentsenek minden északi katonai akciót.Az amerikai csapatok a 20. század második felében Vietnamban is tevékenykedtek, de elhagyták az országot, amikor annak kormánya kommunistának nyilvánította magát.Fontos megjegyezni, hogy az Államok nem Ázsiában található, az ottani jelentős jelenlétük befolyásolta, és továbbra is befolyásolja az ázsiai geopolitikát. Bár az eredeti céljuk, azaz a kommunizmus terjedésének megállítása már a múlté, jelentős gazdasági és politikai hasznot húznak az ázsiai jelenlétükből. Pakisztánnal való kapcsolatuk különösen létfontosságú a globális terrorizmus megfékezésére irányuló amerikai erőfeszítések szempontjából. Fedezd fel Latin-Amerika geopolitikáját is.
Pakisztán: egy relatíve új szereplő
Ahogy a britek befolyása meggyengült Indiában, a kormányzók készek voltak lemondani az ország irányításáról, de azt akarták, hogy az osztatlan maradjon az egyre erősödő muszlim érzelmektől függetlenül. Mivel nem sikerült megegyezésre jutniuk, a helytartó és Lord Mountbatten végül megállapodtak abban, hogy felosztják Északnyugat-India egy részét, hogy létrehozzanak egy független államot, ahol a muszlim többség megalapíthatná a saját kormányát és törvényeit.Kicsit nehéz volt kormányukat felállítani; Pakisztán 23 évig katonai fennhatóság alatt működött, és csak 1970-ben tartották az első demokratikus választásokat.A területi viták Indiával – a kasmíri régió nem kevesebb, mint három háborút váltott ki, szóval nem éppen nevezhetjük őket jó szomszédoknak - Pakisztánt más iszlám országokkal, elsősorban Törökországgal és Iránnal való szövetkezésre késztette. A pakisztáni politika a puha hatalmon keresztül ápolt kapcsolatokat helyezi előtérbe, és úgy tűnik, hogy a Kínával fenntartott kapcsolatukban megtalálták a számításukat.Sajnos ezek a kapcsolatok meglehetősen negatív hatással voltak Indiára; Mivel Újdelhi nem jelentkezett a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosóban való részvételre, jelentős stratégiai és politikai kontrollt veszített el a régió felett. Ez arra késztette az országot, hogy a mai politikai légkörben relevánssá tegye magát. Szeretnéd megtudni, mekkora befolyása van Pakisztánnak a Közel-Keleten?
Hol tart ma az ázsiai geopolitika?
Nyilvánvalóan az itt említetteknél sokkal több ország van Ázsiában, amik közül néhány szintén hatással van a globális eseményekre, mint például:
• Irán azzal a fenyegetéssel, hogy blokkolja a Hormuzi-szorost illetve a nukleáris fegyverkezéssel
• Izrael és a határok meghatározásáért folyó küzdelem
• Oroszország, ami egyre inkább nacionalistává válik, miközben hatással van más országok működésére
• Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia hatalmas olajtartalékai miatt Noha mindegyik külön-külön fontos a globális színtéren és a világgazdaság számára, egyik sem annyira hatásos olyan sok szinten, mint azok, amiket ebben a cikkben vizsgálunk. Ezekről és a Közel-Kelet más országairól többet is olvashatsz a róluk szóló cikkünkben. Bár Kína folyamatosan növeli befolyását Ázsiában és a világ más tájain, néhány régi konfliktuson nem tud túl lépni.A Dél-kínai-tenger vitatott szigetei, amiket Japán Senkaku-nak, Kína pedig Diaoyu-nak nevez, hevesen vitatott téma a régióban.Ezenkívül Kína igényt tartana még a Spratly-szigetekre; ezt az állítást többek között Vietnám, Malajzia és a Fülöp-szigetek vitatja. Ezért a Dél-kínai-tengeren különböző mértékű beavatkozások tapasztalhatók. Ez magával vonja azt a lehetőséget is, hogy Kína irányítsa a létfontosságú tengeri hajózási útvonalakat. Ez azonban nem ez az egyetlen szigetvita Ázsiában.Japán, a G20-csúcstalálkozó közelmúltbeli házigazdája, megpróbálja orvosolni az Oroszországgal fennálló konfliktusát, és megerősíteni a kétoldalú kapcsolatokat. A probléma a következő: négy sziget Japán legészakibb tartományának, Hokkaidónak az északnyugati partjainál.Ez egy régóta, egészen pontosan a második világháború vége óta, húzódó vita.
Észak-Korea atomfegyver-fejlesztése az, ami újra sürgetővé tette az ügyet. Amikor rakétákat tesztel, Észak-Korea mindig kelet felé lövi ki őket... Japán felé, aminek vezetése úgy véli, hogy a közeljövőben Korea részéről nukleáris támadás fenyeget. Logikusabbnak tűnhet, hogy Japán közvetlenül Észak-Koreához fordul; formális diplomáciai kapcsolatokat azonban nem építettek ki, valószínűleg azért, mert az asztal mindkét oldalán jelentős ellenségeskedés uralkodik. Ugyanilyen hiábavaló lehet Kína megközelítése. Hiszen Peking engedményeket kérhet azért cserébe, hogy közben jár a szövetségesénél, az észak-koreai kormánynál. És talán olyan engedményeket követelnének, amiket Japán nehezen engedhet meg magának. Így Japánnak nem marad más választása, mint Oroszország felé fordulni az észak-koreai fenyegetés megfékezésére tett erőfeszítéseiben. Az eddigi rekordszámú tárgyalások patthelyzetet eredményeztek. A Kínai Köztársaságot sokan szinte Ázsiával azonosítják, és tagadhatatlan, hogy az ország jelentős befolyást gyakorol az egész világon. Lehet, hogy Kína a világ legnépesebb, legprogresszívebb és gazdaságilag a legdinamikusabb országa... de meg fogsz lepődni, ha elmondjuk, nem Kína Ázsia geopolitikájának legnagyobb játékosa.Ez a megtiszteltetés egy viszonylag kis országot illet, aminek elenyésző a GDP-je, gyakorlatilag nincs nemzetközi kereskedelme; és a lakossága sem számottevő - valamivel több, mint 25 millió – ami alig haladja meg Sanghaj lakosságát. Akár tetszik nekünk akár nem, jelenleg Észak-Korea Ázsia geopolitikailag leginkább befolyásoló országa.
Kedvet kaptál mélyebben megismerkedni a geopolitikával? Olvasd el ezt a cikkünket is!
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...