Fejezetek
A geopolitika megértése Afrikában
Ha a globális hatalmakra gondolunk – azokra a meghatározó tényezőkre, amik a globális politikát irányítják, akkor kevés afrikai nemzet jut eszünkbe. Egyiptom természetesen; talán még Dél-Afrika is, egy olyan ország, ami alapító tagja volt az ENSZ-nek és egyik alapító tagja az Afrikai Uniónak.
Ezen túlmenően, az afrikai nemzetekre irányuló figyelem nagy része nem a kimagasló politikai teljesítményükre vonatkozik; főként ádáz belharcokról és végtelenül szegénységükről ismertek.
Egy ilyen vélemény nem fest éppen jó képet a világ második legnagyobb és második legnépesebb kontinenséről (Ázsia után). 54 szuverén államával és számos függőségével az afrikai kontinens sokkal több, mint törzsi összecsapások, reproduktív egészségügyi problémák és nyomor helyszíne.
Ma a Superprof segítségével megismerheted ezt a rejtélyes kontinenst!
Megvizsgáljuk, hogyan osztották fel ezt a hatalmas régiót, és hogyan emelkedik ki az afrikai kontinens a hagyományos törzsi uralomból, hogy elfoglalja helyét a világ színpadán.
Geopolitika Afrikában: a törzsiségtől a nemzetállamokig
Annak ellenére, hogy az afrikai kontinensről származik az emberiség, csak valamivel több mint 130 évvel ezelőtt került a figyelem központjába, és csak potenciális gazdagsága miatt. A 19. század végén, az új imperializmusnak nevezett időszakban az európai felfedezők tengerentúli területekért küzdöttek. Akkora volt az afrikai kontinens vonzása, hogy a jelenséget úgy is nevezték: „a tülekedés Afrikáért”. Néhány éven belül az egész afrikai kontinenst, kivéve Etiópiát és Libériát, felosztották hét nyugat-európai hatalom között – és még ez a két terület sem maradt sokáig független.
• Franciaország igényt tartott Afrika északnyugati részének nagy részére.
• Németország megelégedett néhány országgal a déli régióban: Kamerunban, Ruandában, Namíbiában és Tanzánia nagy részén,
• Portugália két nagy területe a félsziget két oldalán feküdt: Angola és Mozambik,
• Spanyolország viszonylag kis területet aratott le: Marokkó északi részét és Egyenlítői-Guineát,
• Belgium Afrika közepét foglalta el Kongót, Ruanda egy részét és egész Burundit
• Olaszország, ami viszonylag későn csatlakozott Afrika felosztásához, megszerezte Eritreát, Szomáliát, Líbiát és Etiópiát
• A Brit Birodalom hatalmas földterületeket biztosított magának Délnyugat- és Északnyugat-Afrikában, valamint néhány francia területtel határos parcellát Nyugat-Afrikában.
Ez a felosztás fontos Afrika geopolitikája szempontjából, hiszen a mai afrikai nemzetek nagyrészt követik az európai hatalmak által meghúzott határokat. Amellett, hogy a lehető legtöbb területet akarták megkaparintani, az európai hatalmakat a természeti erőforrások kifosztása érdekelte. A gazdasági és politikai előnyök nem az egyedüli megfontolások, amik az afrikai területek gyarmatosításához vezettek.
A tömegeket megtéríteni szándékozó vallási misszionáriusok hozzáláttak az őslakosok oktatásához, eltántorították őket az afrikai nyelvek használatától, és hivatalos nyelvként bevezették a különböző európai nyelveket. Így történt, hogy az afrikai emberek nyelveit, kultúráját és életmódját új nyelvek, eszmék és politika özöne lepte el.Természetesen nem tárgyalhatjuk az afrikai történelmet (vagy a világtörténelmet) a rabszolga-kereskedelem figyelembevétele nélkül.
A nyugat-afrikai embereknek évszázadokon át jó oka volt félni a láthatáron feltűnő hajóktól; hiszen annak lehetősége, hogy távoli országokba hurcolják őket, nagyon is valós volt. Később, amikor az európaiak letelepedtek Afrikában, az afrikaiak és a gyarmatosítók kapcsolata nagyrészt az erőszakos elhurcolások hagyta negatív érzelmeken alapult. Az sem segített, hogy sok gyarmatosító rabszolgákat alkalmazott afrikai ültetvényein. Szerencsére a globális felháborodás jóval a második világháború vége előtt véget vetett az emberkereskedelemnek, amikor az afrikai nép által táplált függetlenségi mozgalmak a gyarmatosítás végéhez és a földek átadásához vezettek.
Fedezd fel, hogyan hat az európai geopolitika ma Afrikára...
A geopolitikát befolyásoló erőforrások Afrikában Angola, Nigéria, Líbia, Egyiptom és Algéria gazdag olajban. A Kongói Köztársaság korábban Katanga néven ismert területe gazdag ásványi anyagokban, különösen rézben.
Fedezd fel, hogy a gazdag olajlelőhelyek hogyan befolyásolják a közel-keleti geopolitikát
Sierra Leone, Botswana és Angola évente több millió font értékű gyémántot hoz a felszínre.Sajnos a bányászatból származó bevételek miatt ez a terület inkább lázadó mozgalmairól ismert, mint gazdagságáról, emiatt eddig egyetlen afrikai nemzet sem tudott még igazán beleszólni a globális politikába. A geopolitika, az államon belüli és nemzetközi politikai viszonyok vizsgálata, figyelembe veszi egy ország földrajzi adottságait és természeti erőforrásait; de a politikai kapcsolatok és a katonai hatalom is fontos szerepet játszanak.Utóbbi kettőt csak felületesen említjük, egyelőre a válságban lévő afrikai földrajzának egy fontos aspektusára kell összpontosítanunk: a vízre.
Mindannyian tudjuk, hogy a szaharai sivatag hatalmas homoktenger, alig pár csepp vízzel. A világ leghosszabb folyójaként ismert Nílus a Szahara keleti részén halad keresztül. További Afrikán áthaladó folyók közé tartozik a Kongó és a Zambe. Hagyományosan a vízben leggazdagabb területek a szubszaharai Afrikában helyezkedtek el: a Viktória-tó és a Csád-tó. Mára mindkettő vízkészlete jelentősen megcsappant a szárazság és a vízeltérítés miatt. Gyakorlatilag az afrikai kontinens összes édesvízforrása bajban van, és ez a vidéki Afrika a leginkább érintett. Nemcsak hogy a vízkészlet szűkül egyre, de a rendelkezésre álló mennyiségnek minden afrikai ember szükségleteit ki kell elégítenie. Tovább rontja a helyzetet, hogy a felszíni vizek rettenetesen szennyezettek, és hiányzik az infrastruktúra a talajvíz felszínre hozásához, arról nem is beszélve, hogy a ritkán lakott, távoli területeken elérhetővé tegyék azt.
Az afrikai vízválság globális aggodalomra ad okot, és számos külföldi kormányt, például Kínát, arra késztet, hogy jüan milliárdokat fordítson erre a hatalmas mérnöki projektekre.
Tudj meg mindent az ázsiai afrikai befektetésekről az ázsiai geopolitikáról szóló cikkünkből.
A dolog veleje a következő: annak ellenére, hogy Afrika gazdag ásványkincsekben és egyéb természeti erőforrásokban lényegében egy kiszáradt föld, ami lassan szomjan hal.
Politika és katonaság az afrikai országokban
Ha elfogadjuk a „hadsereg” „fegyveres harcosok testületeként” való definiálását, akkor be kell vonnunk a lázadó erőket is, hogy hűbb képet kapjunk az afrikai nemzetek harcáról.Afrikában a harcok többsége nem országok között folyik, hanem felkelők és saját országuk kormánya közt.Egyes esetekben a konfliktusok több nemzetre is kiterjednek. Ennek egyik példája az ugandai konfliktus, ami 1987-ben vallási felkelésként indult, és az amerikai hadsereg segítségével máig tart. Joseph Kony és fanatikus követőinek elfogása a cél. A szudáni polgárháború annak a példája, hogy a katonaság, ami alapvetően egy kormányzati egység, a nép oldalára állt, hogy megbuktassák a meglévő kormányt.Az afrikai országokban zajló konfliktusok közül talán a törzsi összecsapások a legbrutálisabbak: a ruandai mészárlás, ami szerencsére egészen rövid ideig tartott, ennek kiemelkedő példája.
Az elhúzódó darfuri etnikai tisztogatás, ami sajnos sokkal hosszabbra nyúlt, egy másik sajnálatos példa. Sajnálatos módon annyi az ilyen konfliktus, hogy az átlag világpolgár tényleg csak a legrosszabb dolgokról hall... hasonlóan a latin-amerikai geopolitikához. Itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást Afrika fejlődő régióira, és arra, hogy ezek a növekvő gazdaságok hogyan működnek együtt egy jobb afrikai kontinens felépítésén.
Afrika összes országának körképe
Egyrészt az afrikai kontinens hatalmas természeti erőforrásokkal rendelkezik, beleértve az aranyat, a gyémántokat és az olajat – a világ három legkeresettebb anyagát. Másrészt azonban a fejlesztés és az infrastruktúra súlyosan elmaradott, és sok afrikai nemzet vezetői válságban van. Tudtad, hogy Oroszország hasonló geopolitikai körülményekkel dolgozik? Kevés afrikai nemzet vezetőjének sikerült kibékítenie a régóta ellenséges etnikai csoportokat. Arról nem is beszélve, hogy elrettentsék azokat, akik felkelnének, hogy nagyobb vagyont szerezzenek a földek természeti erőforrásaiból. A nemek közötti szakadék a fizetés és az állampolgári jogok között inkább a Mariana-árok, mint egy szakadék; sok vidéki térség még mindig a nőkkel kapcsolatos hagyományos nézeteket vallja. Ennek ellenére a külföldi hatalmak továbbra is érdeklődnek Afrika gazdagsága iránt, de kevesebb érdeklődést mutattak Afrika fejlődése iránt. A polgári ügyek mellett az afrikai nemzetek vezetőit sújtó egyik legnagyobb probléma az erőforrások elosztása. Például az összes gyémántbánya Dél-Afrikában található; hogyan kellene Zimbabwének megosztani ezt a vagyont, mondjuk Nigerrel – Afrika egyik legszegényebb országával, hiszen ezzel felkelthetné közvetlen szomszédjai haragját azzal, hogy nem velük osztozik? És hogyan tudnák a nemzetközi ügyeket hatékonyan intézni, amikor olyan keveseknek volt valaha nagyszabású nemzetközi ügylete?
Ekkor lép a színre az Afrikai Unió, az afrikai nemzetek államfőiből álló szervezet, ami az országok közötti együttműködés elősegítésére és a nemzetközi kapcsolatok kezelésére született. Ennek a nemrégiben alapított csoportnak a központja Addisz-Abebában található, és a régebbi Afrikai Egység Szervezetét váltja fel, amelynek fő célja az volt, hogy felügyelje a gyarmatosítás végét, és megakadályozza annak jövőbeli visszatérését. Ez az újabb, 55 tagú unió kötelezettséget vállalt arra, hogy előmozdítja az afrikai nemzetek közötti szolidaritást és kohéziót, folytatja a politikai és társadalmi integrációt az egész kontinensen, és ösztönzi az egyes államok nemzetközi együttműködését. Senki sem ismeri jobban az afrikai nemzetek geopolitikai valóságát, mint az afrikai vezetők. Az, hogy hogyan kezelik az előttük álló kihívásokat, attól függ, mennyire tudnak együtt dolgozni.
Vess egy pillantást a világ geopolitikájára...
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...