Fejezetek
Nem lehet mindenki egy Mark Zuckerberg, Steve Jobs vagy Bill Gates, de a programozók következő tehetséges generációja máris elképesztő újításokkal lepi meg a társadalmat nap mint nap. Mivel a programozást már az egészen fiatalok is tanulhatják (és tanulják is!), sok ifjú programozó álmodik arról, hogy az ő új ötlete és alkotása írja majd át digitális szokásainkat.
Mielőtt azonban a következő nagy találmány feltalálásába vetnéd magad, többet is megtudhatsz a programozás történetéről ebben a cikkben!
Honnan erednek a számítógépes nyelvek?
Ada Lovelace-t széles körben úgy tartják számon, mint a történelem első programozóját. Amikor a számítógépes szoftverekre és a programozásra gondolunk, azonnal vicces hackerfilmek és sci-fik jutnak eszünkbe - holott a valóságban egészen másról van szó.
De a programozás története valóban ezzel a névvel kezdődik: Ada Lovelace. Ez az 1815-ben született hölgy valójában a híres költő, Lord George Byron lánya volt, azonban édesanyja, Lady Anne Byron nevelte fel, és a legjobb természettudományos és matematikai tanárokat bízta meg lánya tanításával, aki aztán 1843-ban feltalálta a világ első programozási nyelvét.
Ada Lovelace Charles Babbage analitikus gépén, számítógépünk legrégebbi ősén dolgozott. Miközben jegyzeteket fordított, a Babbage-gépen használható első algoritmus megalkotásával megírta az első számítógépes kódolást is. 1852-ben halt meg Londonban, de máig a világ egyik leghíresebb programozójaként tartják számon.
Néhány évtizeddel később, mérnöki célokra fejlesztette ki Konrad Zuse az első sikeresnek tekinthető programozási nyelvet: a Plankalkült. Az 1944 és 1945 között kifejlesztett nyelv lehetővé teszi kóddarabok tárolását a programozás megkönnyítése érdekében.
Ezt követte az Assembly nyelv, majd 1949-ben a Short Code. Ez volt az első magas szintű nyelv, amelyet John McCauley talált fel és William Schmitt valósított meg.
A FORTRAN nyelv 1957-ben szintén a hírekben szerepelt. A John Backus által feltalált FORTRAN egy olyan programozási nyelv, amely nagyon összetett számításokat tesz lehetővé. A nyelvet még ma is használják egyes vállalatok és programozók.
A programozás történetének felelevenítése során meg kell említenünk az ALGOL nyelvet is. Ez a nyelv az alapja számos modern programozási nyelvnek, mint például a C, a C++ és a Java. Az ALGOL-t informatikusok egy egész csoportja fejlesztette ki.
1958-ban jelent meg a LISP, vagyis a listafeldolgozás. Ez a nyelv nagyon hasonlít a jelenlegi Python és Ruby nyelvekhez. A LISP, bár kevésbé népszerű, mint más nyelvek, még ma is használatos a számítógépes programozásban. Ezért ez az egyik legfontosabb nyelv a programozás történetében.
Egy másik jelentős esemény, a COBOL (Common Business Oriented Language) 1959-es feltalálása volt. Ezt a nyelvet Grace Murray Hopper találta fel, és ma is használják a pénzkiadó automaták programozására és úgy általában a bankszektorban.
Grace Hopper arról ismert, hogy ő gondoskodott arról, hogy a klasszikus számítógépes kódokat átírják egy, az angolhoz közelebb álló nyelvre, hogy ne csak gépek, hanem emberek is olvashassák azokat.
Mindezek a korai számítógépes programok megalapozták a mai programozást, és semmi sem lett volna lehetséges e találmányok nélkül.
A legjobb filmek a programozásról
Fedezd fel a Facebook vagy a híres számítógépes szoftvercégek történetét filmeken keresztül! A programozói popkultúra sokkal többet jelent, mint hackerfilmeket.
De mi is lehetne jobb módja a jelenség felfedezésének és megismerésének, mint filmeket nézni?
A dokumentumfilmektől a fikciós filmekig, az akciófilmektől az életrajzi alkotásokig mindenki találhat valami számára érdekes megközelítésű néznivalót.
A kódolásról szóló legkiemelkedőbb filmek közül következzen most néhány:
- Social Network - A közösségi háló
- Tron: Örökség
- Ex Machina
- Mátrix
- Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed
- Jobs – Gondolkozz másképp
- Snowden
- Kódjátszma
A Mátrix minden bizonnyal az egyik leghíresebb film az előbb felsoroltak között. Egy film, amely már kissé elavult, de a mai napig képes az emberek fejében elültetni a gondolatmagot, hogy a világunk csupán manipuláció szüleménye.
A Jobs – Gondolkozz másképp vagy a Snowden életrajzi filmeknek köszönhetően megismerhetjük az Apple egyik alapítójának történetét, illetve az Egyesült Államok egyik legnagyobb kémügyének eseményeit. Ezek az igaztörténeteken alapuló filmek lehetővé teszik, hogy jobban megértsük a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb vállalatának működését.
A Social Network - A közösségi háló elkalauzol a Facebook előtti időkbe, hogy megértsd, hogyan tudott egy diák világraszóló karriert befutni ötletével.
Ha több akcióra vágysz, a Die Hard-sorozat negyedik része Bruce Willisszel a főszerepben el fogja nyerni a tetszésedet. Bár a filmsorozat egyáltalán nem a számítástechnika és a programozás témáját boncolgatja, ez a negyedik rész mégis a modernkor digitális terrorizmusával ismertet meg bennünket, amikor is a számítógépekkel és különösen a programozással lehet átvenni az irányítást.
Végül a történelmi filmek közül a Kódjátszma címűt ajánljuk. Ez a film Alan Turing történetét meséli el, aki a második világháború idején megfejtette a német Enigma gép kódolt üzeneteit. Nagyon, de nagyon jó film, tényleg érdemes megnézni!
Ha bővebben is érdekelnek a fent említett filmek, itt olvashatsz még róluk!
Kik voltak a történelem leghíresebb programozói?
Bill Gates, a Microsoft és a Windows operációs rendszer megalkotója ma a világ egyik leggazdagabb embere. A programozás világának leghíresebb személyiségei között egyszerűen megkerülhetetlen!
Mindössze 20 éves korában alkotta meg Paul Allennel együtt az egyik majdani legkelendőbb számítógépet és a világ egyik legelterjedtebb operációs rendszerét.
Bill Gates ma már nem foglalkozik programozással, vagyonát világszerte jótékonysági célokra fordítja.
Mark Zuckerberg szintén a világ egyik legismertebb programozója. Az ő ötletének megvalósulása a Facebook. 1984. május 14-én született a New York állambeli White Plainsben. Számítógépes programozást kezdett tanulni, és már a középiskolában tudott kódolni. Az egyetemre kerülve az egyik első közösségi hálózat programozásába kezdett bele: a Facebookéba, amely a saját iskolája diákjainak arcképcsarnokaként indult, majd az elképzelést átvették más iskolák is, mígnem a világ egyik legszélesebb körben használt közösségi hálózatává vált.
A 2004-ben Dustin Moskovitz, Eduardo Saverin és Chris Hughes közreműködésével létrehozott Facebook számos programozási fejlődésen ment keresztül. A programozó Mark Zuckerberg a vállalat többségi tulajdonosa és vezérigazgatója lett.
A programozói világ fontos vezetői között miért ne említhetnénk Linus Benedict Torvaldsot is? Ő a Linux operációs rendszer feltalálója és programozója. A Windows és az Apple versenytársa, habár a Linux a versenytársaktól eltérően ingyenes operációs rendszer.
Linus Benedict Torvalds 1969-ben született Helsinkiben, Finnországban, és 21 évesen alkotta meg a Linuxot, majd elnyerte a finn Technológiai Akadémia Millenniumi Technológiai Díját.
És akikre itt most nem tértünk ki külön:
- Margaret Hamilton
- Niklaus Wirth
- Larry Page – a Google programozója
- James Gosling
- Ken Thompson
- a híres Grace Hopper
- Ada Lovelace - természetesen
- Steve Wozniak,
- vagy Alan Turing.
És szerinted ki a történelem legjobb programozója?
15 találmány a programozás történetéből
A történelem során született találmányok nélkül a programozási nyelvek nem lennének olyanok, mint amilyenek.
A programozás történetében számos feltalálói siker juttatott minket arra a szintre, ahol ma tartunk. Mindezen felfedezések nélkül a programozási nyelvek, ahogyan ma ismerjük őket, nem léteznének. Íme a 15 legjobb találmány, amelyet a programozás hozott létre:
- Babbage első számítógépének megalkotása
- Az első Ada számítógépes program
- 1943 - Az első programozható számítógép feltalálása: a Z3
- Az első programozható elektronikus számítógép megalkotása - 1943
- Az első általános célú programozható elektronikus számítógép 1946-ban
- Az első rögzített programmal rendelkező számítógép 1948-ban
- Az első magas szintű programozási nyelv feltalálása: Plankalkül
- Az első konvertáló program 1949-ben
- Simon első személyi számítógépe (PC) 1950-ben
- Az első fordítóprogram megalkotása 1952-ben
- Az első automatikus kód: Glennie's Autocode
- Az első számítógép valós idejű grafikus kijelzővel az IBM által
- A FORTRAN programozási nyelv megalkotása 1957-ben
- Az első kereskedelmi asztali számítógép 1965-ben
- Simula: az első objektumorientált programozási nyelv 1967-be
Még többet szeretnél tudni? Akkor itt megtalálod!
Babbage első számítógépétől a Simula nyelvig sok programozó dolgozott keményen a számítógépek világának fejlesztésén. Minden egyes programozó aztán az elődökből merített ihletet, hogy újításokat és új megoldásokat hozzon létre.
Míg az első számítógépek még a műveletek valós idejű nyomon követését sem tették lehetővé, addig ma már azon szoktunk problémázni, ha a laptopokban lévő RAM nem elegendő. Egy biztos, évről-évre számtalan új találmány kerül majd napvilágra!
Mit gondolsz, milyen fejlemények várhatóak a programozás világában?
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
