Fejezetek
Amikor az ember úgy dönt, hogy megtanul németül, megismerkedik Goethe nyelvének nyelvtanával és szókincsével is. Tanulunk mondattant, igeragozást, aztán veszünk magunknak egy német szótárt... Egyszóval mindent tudni akarunk a német nyelvről!
Aztán beiratkozol egy nyelviskolába, vagy német magántanárral veszel órákat.
Dönthetsz úgy is, hogy egyenesen egy németországi egyetemre iratkozol be, vagy egy német városba költözöl. Az általunk tanult idegen nyelvek eredete és története iránt azonban ritkán érdeklődünk szenvedélyesen.
Egy idegen nyelv igazi elsajátítása azonban azt jelenti, hogy minden aspektusát meg kell értened, legyen az kultúra, életmód, vagy történelem.
- Szeretnél gyorsan megtanulni németül, mert Németországba mész dolgozni?
- Már majdnem kétnyelvű vagy, de szeretnéd fejleszteni nyelvtudásod?
Sosincs túl késő felfedezni a német nyelv eredetét! Első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy a „német egy germán nyelv” kijelentés nem mond túl sokat. Hamarosan megmutatjuk, hogy ez nem így van!
Honnan származnak a germán nyelvek?
A germán nyelvek az indoeurópai nyelvcsalád egyik ága. Ebbe a családba tartozik az Európában ma beszélt nyelvek többsége, de Európán kívül is találhatóak távolabbi „rokonok.” Ugyanide tartozik a perzsa és a hindi, a latin eredetű holt nyelvek vagy akár az olyan népnyelvek, mint a breton. Elgondolkodtál már azon, hogy miért találunk gyakran hasonlóságot első látásra teljesen különbözőnek tűnő nyelvek szavai között?Hát azért, mert egy helyről származnak!
Vegyünk egy példát:Míg egyesek úgy vélik, hogy a proto-indoeurópai nyelv Délkelet-Európából (a Duna torkolata felől) kezdett elterjedni, mások azt állítják, hogy eredeti hazája a Kelet-Törökország és Azerbajdzsán közti Anatólia lenne.Dokumentumok hiányában azonban lehetetlen bizonyossággal megerősíteni egyik vagy másik hipotézisét.Mindazonáltal a tudósoknak sikerült meghatározniuk a dél-kaukázusi állat- és növényvilágot idéző proto-indoeurópai szókincs egy részét, ami megfelel a második hipotézisnek.Meg kell jegyeznünk, hogy ha valóban létezett is egy közös indoeurópai nyelv, indoeurópai nép biztos nem volt. A nyelv a hódítások és az idő előrehaladtával terjedt.
Valószínűleg kíváncsi vagy, hogyan ágazott el a német és indoeurópai rokonai, hogy a mai nyelvekké váljanak. Sajnos pontosan nem tudjuk, hogy a nyelv hogyan vált szét, és hogyan jött létre az összes jelenlegi ág. Ez a diverzifikáció 6500 évvel ezelőtt kezdődött, és ma 12 csoportot tartozik ebbe a nyelvcsaládba. Ezek között találjuk a germán alágat, amihez a német is tartozik, valamint többek közt az angol, az izlandi és a holland. A francia az újlatin nyelvek közé tartozik, a spanyollal és az olasszal egyetemben. Ha azon töprengenél, hogy a magyar hogy jön a képbe, a válasz az, hogy sehogy. A magyar egy teljesen más nyelvcsaládba, a finn-ugor nyelvek közé tartozik. Szóval sajnos a rokonság nem fog segíteni a nyelvtanulásban.
Napjainkban a világban hárommilliárd ember beszéli az indoeurópai nagy nyelvcsaládnak valamelyik tagját. Közülük 450 millióan beszélik valamelyik germán nyelvet. Íme néhány tudnivaló róluk, ami kapóra jöhet különösen, ha német állampolgárságot szeretnél szerezni.
A germán nyelvekre jellemző sajátosságok
Az indoeurópai nyelvek közt nyilvánvaló rokonságuk ellenére nem a germán nyelvek a leghasonlóbbak. Egy spanyol és egy olasz könnyebben megérti egymást, mint egy német és egy angol. Mivel azonban mindegyik közös alapokon nyugszik, a germán nyelveknek, mint például a németnek, is vannak közös jellemzői. Ha már belevetetted magad a német nyelvtanulásba, bizonyára észrevetted, hogy bizonyos szavak vagy kifejezések furcsán hasonlítanak például az angolra. A szókincsen és a germán nyelvtani aspektuson túl nyelveinek fő közös jellemzője a szóbeli kifejezésben található.A fonetikájuk valóban hasonló, főleg a hangsúlyozás miatt. Német leckéket veszel? Ez minden bizonnyal az egyik első dolog, amit megtanítottak neked! Ez azt jelenti, hogy minden szó egy adott szótagját hangsúlyozzuk, általában az elsőt. Azzal, hogy a német nyelvtanulás mellett döntöttél, felfedezted a gyenge és erős igék „örömeit” is, amik a német ragozás egyik jellemzőjét képviselik.Néha „szabályos” és „rendhagyó” igéknek is nevezik őket, pont mint az angolban, hiszen a legtöbb germán nyelvnek két igeosztálya van.
Fedezd fel, mitől különleges a német kultúra!
A germán ragozással kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy eredetileg ennek a családnak a nyelvei csak két igeformát ismertek: a jelen és a múlt időt.Ezzel szemben az olyan nyelvek, mint a francia, az olasz vagy a portugál, sok igeidőt és módot használtak. Ma már persze más igeidők is léteznek a germán nyelvekben, hiszen a nyelvek folyamatosan alakulnak. Ez az oka annak is, hogy a jövő idő kifejezéséhez gyakran használunk modális segédigéket, például az angolban vagy a hollandban.A németben néha elegendő egy jövőre utaló időhatározót betenni, és az ige jelen időben marad.Ismerd meg a német kultúra legfontosabb alakjait!
A német nyelv története
A német nyelv az egyik legszélesebb körben beszélt germán nyelv. Ma közel 100 millióan beszélnek németül. A gót nyelv a német valódi őse. Ezt az elméletet Jacob Grimm filológus és a filológia más nagymesterei is megerősítették. A gótok után három nagy történelmi korszak alkotja e germán nyelv történetének csúcspontját:Ófelnémet (7–12. század), középfelnémet (12–16. század) és újkori felnémet (a mai napig).
A modern felnémet, ami megfelel a mai németnek, a protestáns vallás fejlődésének köszönhetően vált egyre elterjedtebbé. Mindazonáltal pontosítanunk kell, hogy felnémetről különösen az irodalmi német kontextusában beszélünk.Valóban hiba lenne elfelejteni azt a nagyszámú nyelvjárást, amelyet a középkorban beszéltek a mai Németország területén.
A német nyelv jellemzői
A német sajátos történelmével kétségtelenül gazdag és változatos germán nyelv. Ha azonban nem az anyanyelved, akkor lehet, nehéz lesz zöld ágra vergődnöd vele, mivel néhány németből átvett szótól eltekintve meglehetősen távol áll a magyar logikájától. Először is a németek „fordítva” építik fel mondataikat, legalábbis bizonyos kötőszavak után. Ha németül tanulsz, akkor erről a sajátosságról nem szabad elfeledkezned. Az esetek nem léteznek a magyarban, legalábbis nem így hívjuk őket. A németben viszont ők uralják a nyelvtant! Ez ismét bizonyítja, hogy a német egy germán nyelv. Az akkuzatív, a datív és a genitív és a nominatív a germán nyelvek egyik közös tulajdonsága, bármostanra csak az izlandi és német nyelvben maradt meg ez a deklinációs elv.
A német nyelv másik nagy jellemzője a pontosság. Amikor Goethe nyelvét tanulod, gyorsan észreveheted, hogy a németeknek mindenre van szavuk. Például németül a „geisterfahrer” olyan sofőr, aki rossz úton halad. Ezt magyarul lehetetlen egy szóval lefordítani. A németek nagyon pontosak a helyragok alkalmazásával is. Csak úgy, mint a magyarban, megkülönböztetik az irányt és a helyzetet jelölő kifejezéseket.
Máshogy mondod például, hogy „megyek a parkba” vagy „itt vagyunk a parkban”.
Ich gehe in den Park vs. Wir sind in dem Park.
A német a germán nyelvcsalád egyik lenyűgöző ága, egy történelemben gazdag, lenyűgöző nyelv. Biztos lehetsz benne, hogy egy hamar nem fogysz ki a meglepetésekből!
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...