Fejezetek
- 01. A német nyelv első felbukkanása
- 02. A germán nyelvek alakulása a Krisztus utáni ötödik században
- 03. Ófelnémet (Althochdeutsch) 750-től 1050-ig
- 04. Középfelnémet 1050-től 1350-ig (Mittelhochdeutsch)
- 05. Az alsónémet
- 06. A felnémet nyelv (Hochdeutsch)
- 07. A latin csekély hatása a német nyelvre
- 08. A német nyelv hatása a magyarra
Tulajdonképpen akkor tudunk csak, ha keveset tudunk; a tudással nő a kétely.
Goethe
A német ma a világ egyik legjelentősebb nyelve, hiszen több mint 100 millióan beszélik. Az Európai Unióban is központi helyet foglal el, mint Európa legtöbbek által beszélt nyelve. Magyarországon a németet első vagy második idegen nyelvként tanítják, a legtöbb esetben már alsó tagozattól kezdve. Magyarország nyugati részen, az osztrák határ közelsége miatt még kiemeltebb szerephez jut.
A német nyelv elsajátítása során, az angolhoz hasonlóan, 5 fő nehézségbe ütközhetsz.
- A német nyelvben rengeteg kicsinyítőképző és az összetett szó, amitől néhány szó nagyon hosszúra nyúlhat.
- A latinhoz hasonlóan a német is nagy hangsúlyt fektet a nyelvtanra, a szó mondatbeli funkcióját jelző deklináció miatt. Négy formát különböztetünk meg: nominatív, genitív, datív és akkuzatív.
- A német egy olyan nyelv, amit egészében kell értelmezni, hiszen a mondat üzenetét hordozó ige néha a mondat végére kerül, ami megnehezíti a fordítást.
- A főnevek hím-, nő vagy semleges neműek lehetnek.
- A német kiejtést az elején nehéz lehet elsajátítani. A hangsúly általában a szó elejére esik, míg az angolban szavanként változik, a franciában pedig a szó végére kerül.
Ahhoz, hogy megértsük a német nyelv alapjait, meg kell ismernünk a német nyelv történetét, melynek első nyomai Kr.e. 1200-ból származnak.
A német nyelv a középkorban kezdte felvenni a mostani alakját. Innentől kezdve két nyelvváltozatot különböztetünk meg: felnémetet és alnémetet. Az általunk ismert német a 19. század óta több európai fővárosban is meghonosodott használati nyelvként.
A német nyelv első felbukkanása
A tudósok úgy vélik, hogy a németek ősei Krisztus előtt 1200 körül már a mai Dánia területén éltek, Jütlandon, és egy az indoeurópai nyelv egyik változatát beszélték, amiben keveredik a latin, a kelta dialektusok és a szanszkrit. Utóbbi a hindu és buddhista vallási szövegek nyelve. Ez a nyelvkeverék a német egy távoli őse volt, amiről sajnos a korára való tekintettel nincsenek írásos feljegyzéseink.
A germán nyelvek alakulása a Krisztus utáni ötödik században
Itt van azonban valami, amit nem biztos, hogy egy kezdő német nyelvtanfolyamon megtanulsz: hogyan fejlődött a német nyelv az idők során!A német nyelv történetét 2 mássalhangzó-változás jellemzi, ami azt jelenti, hogy a mássalhangzók fonetikája rendszerszintűen megváltozott.Az első a Kr.e. 1. században történt, és lehetővé tette, hogy az indoeurópai dialektus átalakuljon az általános germán és örmény nyelvvé.
Ez egy olyan örökség, ami a mai napig a német kultúra része.
A germán nyelv több dialektusból állt:
• A gót nyelv a keleti germán nyelvek kategóriájába tartozik, és a gótok, a vandálok és a burgundok nyelve volt. A 4. század óta halott nyelv.
• Az angol-fríz, a német-holland alnémet, a holland és flamand, a felnémet luxemburgi, és a felnémet a nyugat-germán közé tartozik.
• Az izlandi, a norvég, a feröeri, a dán és a svéd alkotják az észak-germán nyelveket.
Ma a germán nyelvcsalád tagjai a következők: a német nyelvhez nagyon közel álló angol, német, holland, a Hollandiában és Németországban beszélt fríz és szász dialektusok, luxemburgi, svéd, dán, norvég, izlandi és feröeri nyelvjárások. Még meglepőbb, hogy az alnémetből a Dél-Afrikában és Namíbiában beszélt germán nyelv, az afrikaans lett. Ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban az amish közösség pennsylvaniai dialektusával, ami szintén az alnémeten alapul.
Ófelnémet (Althochdeutsch) 750-től 1050-ig
A második mássalhangzóváltás a 4. és 8. század között történt, ami az egész ófelnémet szókincs mássalhangzóinak második hangzásbeli módosítását vonta maga után.Ezeket a változásokat Grimm törvényével magyarázzuk. Grimm német filológus volt, akinek sikerült megmagyaráznia a nyelvi változásokat. Később ez kiegészült Verner törvényével. Az utóbbi elég összetett, és megmagyarázza, hogy a zárhangok hogyan alakultak réshangokká, ami megváltoztatta a szó kiejtését.A középkorban nem volt egységes szabályzat a nyelv írására, ezért az ófelnémetet a germán nyelvjárások halmazának tekintik: ónyugat-frank, ó-dél-frank, óbajor és ó-alemann. Az írásos feljegyzések alapvetően vallási szövegek, bár vannak olyan világi szövegek, mint a varázsigék vagy a strasbourgi eskü. Az első felfedezett felnémet szöveg az Abrogans-kódex, ami egy kétnyelvű latin szószedet.
Középfelnémet 1050-től 1350-ig (Mittelhochdeutsch)
A 10. század folyamán a német nyelvű szövegek mennyisége jelentősen visszaesett, és csak 1050-ben jelentek meg új német nyelvű írások.A jelenlegi német nyelv őse, a középfelnémet több helyi dialektusból állt, mint például a sváb és a keleti frank dialektus. Azért volt az ófelnémet és a középfelnémet közt ekkora szünet, mert a 10. és 11. században a latin volt az írás nyelve.Az 1150 és 1250 között keletkezett nyelvemlékek többségét a Hohenstaufenek uralkodása alatti lovagi stílusú udvari irodalomnak köszönhetjük. A közép-felémetből 1350 és 1650 között megszületik a korai felnémet (Frühneuhochdeutsch).
Az alsónémet
Míg a felnémetet főleg Dél-Németországban beszélték, és az írás nyelvének tartották, addig az alsónémetet az ország északi részén használták. Idővel a munkásosztályok nyelvévé vált, hiszen kevésbé volt hivatalos, mint a felnémet. Az alnémet több dialektusból áll: a Hollandiából és Flandriából származó alfrankból, a hollandból és a frízből, amiket a középkorban Nagy-Britannia szászai is átvettek, és amiből később a mai angol nyelv is kialakult. Az alnémet nyelv fejlődése a Római Birodalom idején összekapcsolódik a felnémettel, majd a 17. században nyelvjárási státuszba süllyed. A közép-alsónémetet 1100 és 1500 között beszélték az Északi-tenger és a Balti-tenger partján. Tudjuk, hogy írott formája is volt, de sajnos ennek nem maradt fenn hivatalos nyoma. A közép-alnémet a modern alnémet őse.A közhiedelemmel ellentétben nem az alnémet, hanem a az Észak-Németországban beszélt ószász a közép-alnémet őse. Ez a 9. és a 12. század között beszélt nyugat-germán nyelv a jelenlegi angol, az ófríz és az óangol nyelv őse is.
Ismered a német kultúra legfontosabb alakjait?
A felnémet nyelv (Hochdeutsch)
A protestáns vallás elterjedésének hála a felnémet (azaz irodalmi német) nyelvet kezdik el használni az iskolákban, ami elősegíti a lakosság német nyelvűvé tételét Észak-Németországban. 1850-ig a dél-német területeken idegen nyelvként tanulták.Luther Márton 1520 és 1535 között fordította le németre az Ószövetséget és az Újszövetséget.
A 19. században a német a kereskedelem alapnyelvévé vált. A közép-európai Osztrák-Magyar Monarchia városaiban: Prágában, Budapesten, Pozsonyban, Zágrábban és Ljubljanában is a német volt az ügyintézés nyelve, miközben a vidéki városokban és falvakban a helyi nyelveket gyakorolták. A Grimm-testvérek 16 kötetes szótára, amit 1852 és 1860 között állítottak össze, összegyűjtötte a német nyelv szókincsét.
A latin csekély hatása a német nyelvre
Noha nem latin eredetű, a német nyelv sem úszhatta meg a latin befolyását, ami Európa sok más nyelvére hatalmas hatással volt. A latin hatása a németre, bár minimális a franciához, olaszhoz vagy spanyolhoz képest, azért mégis kimutatható. A nyelvek közti érintkezés a Római Birodalom terjeszkedésével jött lére, amikor annak határa a mai német területekre is kiterjedt. A rómaiak magukkal hozták a háború és a technológiai újítások szókincsét.A latin befolyása tovább növekedett a kolostorok és a kereszténység térnyerésével. Végül, de nem utolsó sorban, a latin a reneszánsz idején a humanista műveken keresztül kapott új életre.
A német nyelv hatása a magyarra
A szomszédos nyelvek mindig hatással vannak egymásra, ha csak pár átvett szó erejéig is. Magyarország évszázadokon át a Habsburg birodalom része volt, sokáig a német volt a hivatalos ügyintézés nyelve, csak a kiegyezés után nyert több teret magának a magyar. Ennél azonban sokkal korábbra nyúlik vissza a két kultúra sokszor szövevényes és feszültségekkel teli kapcsolata. Gondoljunk csak István király feleségére, Bajor Gizellára. Esküvőjüket a kölni dómban tartották, majd Gizella követte férjét országába, kíséretében számos német lovagot hozva magával. Aztán ott van a Bánk Bánból ismert Gertrúd királyné, aki kevésbé jó hírnévnek örvend. Katona József darabjából kiderül az is, hogy a magyar udvar egyáltalán nem volt bizalommal a külföldről érkezett udvaroncok felé.
Nyelvünkben ezernél is több német jövevényszó van. Ezek olyan szavak, amik nyilvánvalóan német eredetűek, de az idők folyamán alakjuk és kiejtésük a nyelvünkhöz idomult. Csak hogy néhány példát említsünk:apáca, sógor, tánc, kacér, matrac, monostor, polgár, püspök, pohár.
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...