Fejezetek
Amikor elhatároztuk, hogy megírjuk ezt a témát, kínos kérdésbe ütköztünk: mi a legjobb módja annak, hogy felsoroljuk a híres tudósokat?
Időrendben – a legelsőkkel kezdve, és így haladva tovább? Vagy fordítva, kezdve a ma élő ismert fizikusokkal, aztán haladjunk visszafelé az időben?
Meddig menjünk vissza... ez egy olyan kérdés, amire választ keresve a végtelenségig bővíthetnénk ezt a listát!
A következő ötlet az volt, hogy választunk néhány tanulmányi területet: kvantumfizikát, elméleti fizikát és asztrofizikát, és megtaláljuk az ezeken a területeken alkotó jelentős tudósokat, hogy bemutathassuk eredményeiket, és ezáltal lenyűgöző olvasmányt tárhassunk eléd.
Mivel a fizika számos területet ölel fel, lehetetlennek tűnt pusztán néhány szakterületet kiválasztani a kiemelésre? Tehát töprengtünk tovább...
Sorra vehettük volna pusztán a magyar fizikusokat, hiszen van belőlük bőven! De akkor mi a helyzet azokkal a csodálatos felfedezésekkel, amiket máshol, más országok tudósai és kozmológusai tettek?Emellett a tudományos közösség nem ismer határokat vagy hazafias büszkeséget; így hát az országonkénti felsorolás nem lenne megfelelő.A kétely még most is megmaradt, de végre eldöntöttük, hogyan vágjunk bele a cikkbe: a bármely tudományterületen, főleg a fizikában, legalulreprezentáltabb demográfiai réteggel kezdjük. Reméljük, hogy Newton első mozgástörvénye érvényes lesz a gondolatainkra, és minden idők legfigyelemreméltóbb elméinek listáját sikerül elétek tárnunk.
Híres női fizikusok
A fizikában dolgozó nők listája több okból is rendkívül rövid. Ennek ellenére vannak úttörők, akik minden tudományágban kimagaslottak, beleértve Marie Curie-t is, akit semmi sem állíthatott meg a tudás keresésében. Abban a megtiszteltetésben részesítjük, hogy vele kezdjük a már nem élő női fizikusok listáját.
Női fizikusok a régmúltban
Marie Curie az első nő, akit valaha is Nobel-díjjal tüntettek ki, és az egyetlen nő, aki kétszer is megkapta ezt az áhított kitüntetést. Bár a kémia területén végzett munkájáról a leghíresebb, hiszen felfedezett és elnevezett két elemet. Első Nobel-díját, amit férjével és Henri Becquerellel együtt közösen kapott 1903-ban, a sugárzási jelenségek kutatásáért.Kezdetben Marie lemaradt a díjról, de Magnus Mittag-Leffler svéd matematikus figyelmeztette Pierre Curie-t a mulasztásra, aki felhívta a Nobel-bizottság figyelmét a hibára. Ennek ellenére a munkájuk iránt teljesen elkötelezett Curie házaspár csak 1905-ben utazott Svédországba, és csak azért, mert a díj átvételéhez és a beszéd megtartásához kötelező volt jelen lenni. Marie Curie-t még ma is minden idők egyik legnagyobb tudományos elméjeként tisztelik.
Amalie, Emmy, Noether – 1882 márciusától 1935 áprilisáig
Az elsősorban matematikusként ismert Emmy, ahogy a dokumentumokat általában aláírta, rengeteget adott az elméleti fizika területéhez. Az absztrakt algebra úttörőjeként nem volt hajlandó elfogadni, hogy a nők ne törekedjenek a tudásra, ezért amikor a náci Németországban eltiltották a tanítástól, bujdosásba vonult, és tovább gazdagította tanítványai elméjét és a fizika területét. A Noether-tétel megmagyarázza a szimmetria és a megmaradási törvények közötti kapcsolatot.Korának számos prominens fizikusa a matematika történetének legfontosabb nőjének nevezte; ez a megkülönböztetés ma is érvényes.A matematika a fizika alapfogalmainak megértésében is segít...
Chien Shiung Wu – 1912 májusától 1997 februárjáig
Wu-t rengeteg néven ismerik, hogy csak egy párat említsünk: a kínai Marie Curie, a fizika First Lady-je vagy a nukleáris kutatás királynője. Munkái közé tartozik az urán gázdiffúzióval történő leválasztása és a Manhattan Project. Azonban leginkább a Wu-kísérletről ismert, ami ellentmond a paritási törvények megőrzésének. A felfedezésért a Nobel-díjat kollégái kapták, de ő kapta meg az első fizikai Wolf-díjat. Nem beszélve arról, hogy ő az egyetlen nő, aki megnyerte!
Maria Goeppert Mayer – 1906 júniusától 1972 februárjáig
Maria Mayer elméleti fizikus, a második nő, aki valaha Nobel-díjat kapott, az atommag héjmodelljéről ismert. Az atomok kétfoton-abszorpciójáról szóló diplomamunkája is a keze munkáját dicséri. Ezt az elmélet közzétételekor nehéz volt bizonyítani, de a lézerek megjelenésével könnyen alátámaszthatóvá vált. Ma a Goeppert-Mayer egység (röviden GM) a két foton abszorpciós keresztmetszet egységét jelenti.Ha ez bonyolultnak hangzik, fogadj egy matematika fizikatanárt, aki elmagyarázza neked ezeket a felfedezéseket.
Lise Meitner - 1878 novemberétől 1968 októberéig
Ismert arról, hogy segített felfedezni az atommaghasadást, illetve arról is, hogy a Nobel-bizottság letagadta az érdemeit, és csak a hosszú távú kutató partnerét jutalmazta a közös felfedezésükért. Németországban született, ő volt az első női professzor és tanszékvezető a Kaiser Wilhelm Institutban... bár a nácizmus térnyerése idején kitúrták pozíciójából.Végül Svédországba menekült, ahol végül állandó otthona lelt. Ezek a ragyogó elmék olyan mércét állítottak fel, amit ma más női fizikusok lelkesen követnek. Róluk és eredményeikről ebben a táblázatban olvashatsz.
Nők a mai fizika világában
| Jocelyn Bell Burnell | Asztrofizikus | Az első tudós, aki megfigyelte a pulzárokat |
| Sandra Faber | Asztrofizikus | úttörő tanulmányokat folytatott a galaxisok fejlődésének tanulmányozásába |
| Fabiola Gianotti | Részecske fizikus | A CERN igazgatója |
| Joan Feynman | Asztrofizikus | A napszél részecskéket és mezőket tanulmányozta: az aurorák eredetét is felfedezte |
| Lene Hau | Kvantumfizikus | Lelassított és végül megállított egy fénysugarat |
Férfiak a fizikában
Mivel ez a tudományág túlnyomórészt férfiak által dominált, sokkal nehezebb kiválasztani a jelentős eredményeket a cikk kiemelésére – egyrészt, mert minden hozzájárulás jelentős.Egyelőre figyelmen kívül hagyjuk a leghíresebb neveket - Isaac Newtont, Albert Einsteint és Stephen Hawkingot, hogy azokra összpontosítsunk, akik más módon, gyakran a nagyok művei alapján tettek le nagy dolgokat az asztalra.
Niels Bohr (1885. október – 1962. november)
alapvetően hozzájárult az atom szerkezetének és a kvantumelméletnek a megértéséhez, de a komplementaritás elvén végzett munkája betonozta be az örökségét.Nem utolsósorban azért, mert apja és öccse is a tudomány emberei voltak, a fiatal, még egyetemista Niels díjat nyert, amiért feltalálta a folyadékok felületi feszültségének mérési módját... ehhez először saját tesztberendezést készített!Napjainkban a koppenhágai Nils Bohr Intézet a biofizika, a részecskefizika, a kvantummechanika és a nanotechnológia tanulmányozását ösztönzi más tudományágak mellett.Fedezd fel, mit jelent ez a sok természettudományos szó a fizika kisokosunkból!
Max Planck (1858. április – 1947. október)
1918-ban fizikai Nobel-díjat kapott a kvantumtérelmélet felfedezésért.Értelmiségi családból származott; érdeklődése azonban inkább az elméletre irányult, mint a tudományra. Középiskolai tanára, Hermann Müller a csillagászat, a mechanika és a matematika mentorálásával ébresztette fel a kíváncsiságát és életre szóló tudományszeretetét. Ma nevét nem kevesebb, mint 83 tudományos intézmény viseli, amelyek különféle tudományágakat tanulmányoznak.
Paul Dirac (1902. augusztus – 1984. október)
gyorsan kivívta a fizikai közösség figyelmét a kvantummechanika és a kvantumelektrodinamika alapjaival kapcsolatos munkájával. Azonban a Dirac-egyenlet az, ami igazán emlékezetessé tette a nevét. Segítségével megértettük a fermionok viselkedését, és – bár ekkor még nem esett róla szó – az antianyag létezését.Közönséges bristoli háttérből származott, cseppet sem tudományos háttérrel, de ennek ellenére ösztöndíjat ösztöndíjra halmozott, ami lehetővé tette, hogy beiratkozzon Cambridge-be, ahol matematikát tanult, és elbűvölte az általános relativitáselméletet.Halála után az Institute of Physics (Egyesült Királyság) létrehozta a Paul Dirac érmet az elméleti fizikához való kiemelkedő hozzájárulásáért. A díj első három kitüntetettje Stephen Hawking, John Stewart Bell és Roger Penrose volt. Micsoda meglepetés!
Richard Feynman (1918. május – 1988. február)
úttörő volt a kvantumszámítás területén, és bevezette a nanotechnológia fogalmát.Bár apja nem a tudományokkal foglalkozott – értékesítési menedzser volt, arra biztatta fiát, hogy mindent megkérdőjelezhessen. Gyerekkorában ezt a kíváncsiságot az otthoni laboratóriumban engedte szabadjára, rádiókat bütykölt, és még otthoni riasztórendszert is épített.Nála kilenc évvel fiatalabb húgát édesanyjuk eltántorította minden tudományos törekvéstől – mert akkoriban a nők tudományos érdeklődését nem bátorítják. Ennek ellenére a testvérek nagyon közel álltak egymáshoz, és bátyja mentorálása révén Joan Feynman elismert asztrofizikus lett (lásd a fenti táblázatot).A következő tiszteletreméltó fizikusunkkal (és több más tudóssal) együtt Richard a Manhattan Projecten is dolgozott.
Enrico Fermi (1901. szeptember – 1954. november)
Fermi a fizika mindkét oldalán kényelmesen mozgott. Ugyanúgy otthonosan érezte magát az elméleti fizikában, mint a kísérleti fizikában. Nem okozott gondot neki olyan egyenletek megtervezése, amik bármilyen elméletet kielégíthetnek, majd átment a laborba, hogy gyakorlatba ültesse és bebizonyítsa azokat. A Rómában született, három gyermek közül a legfiatalabb Enrico állandóan beárnyékolta a bátyját, mindketten szenvedélyesen építettek dolgokat, beleértve az elektromos motorokat is. Aztán egy könyv, amire véletlenül a piacon bukkantak rá, fellobbantotta az ifjú Fermiben a fizika iránti érdeklődést, és kísérleteket végzett barátjával, Enrico Persicóval. Évekkel később, amikor az Einstein Relativitáselmélet alapjait tanulmányozta, rámutatott az egyenletben rejlő hatalmas mennyiségű potenciális nukleáris energiára. Fermit ma az atomkorszak és az atombomba megalkotójaként ismerik. A neutrínót is ő azonosította és nevezte el, és miután kifejtette Wolfgang Pauli elméleti fizikus kizárási elvét, további megtiszteltetés érte, hogy részecskéket – fermionokat – neveztek el róla. Természetesen szükség volt egy ilyen elmére a Manhattan Projectben is, ezért Fermi csatlakozott. Hozzájárulása létfontosságú volt a második világháborút lezáró atombombák megépítésében, de az emberáldozat súlyosan ránehezedett. Később kampányolt a hidrogénbomba építése ellen, de kérését figyelmen kívül hagyták. Egy ilyen, rendíthetetlen etikai érzékkel párosuló intellektusra ma mindennél jobban szüksége van tudományos közösségünknek. Szerencsére itt vannak ezek a fizikusok, akik ma is dolgoznak, és ami még fontosabb, a tudósok következő generációjának tanítják a fizikát!
| Edward Witten | Elméleti fizikus | A húrelméletet, a kvantumelméletet és más matematika területek kutatója |
| Steven Weinberg | Elméleti fizikus | Egyesítette a gyenge kölcsönhatást és az elektromágnesességet |
| Roger Penrose | Matematikus fizikus | A fizika és a tudat kapcsolatának kutatásáról ismert |
| Alan Guth | Elméleti fizikus és kozmológus | A kozmikus infláció elmélet úttörője |
| Peter Higgs | Elméleti fizikus | A szubatomi részecskéket kutatja, a Higgs boson róla kapta a nevét. |
Szeretnél te is a tudósok dicsőség csarnokába kerülni? A Superprofon megtalálhatod azt a magán fizikatanárt, aki segíthet a céljaid elérésében!
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
