Fejezetek
Nemzetközi kapcsolatok. Külpolitika. Államférfiak és nagykövetek. Nemzetközi szervezetek. Globális társadalom. Ezek mind a geopolitikához tartoznak, de nem fedik le teljesen annak a fogalmát.
A geopolitika kifejezést Rudolf Kjellén politológus alkotta meg a 20. század elején, az 1. világháború alatti szövetségekre alkalmazva fogalmát. A második világháború végére mindenki a nemzetközi kapcsolatok elméletéről beszélt.
Ennek ellenére a geopolitika nem olyan szó, amit a mindennapi beszélgetésekben gyakran hallunk; legalábbis politikatudományi körökön kívül biztos nem.
Hírforrások ritkán említik, de a legtöbb csatorna gyakorlatilag minden adásban megvitatja a geopolitikai helyzeteket, mint például a Közel-Kelet instabilitása vagy Oroszország nyugtalansága.
Ez csak néhány aspektusa az általunk geopolitikának nevezett tudományágnak, de vannak mások is.
Hogy segítsen megismerni a geopolitika alapelveit, a Superprof blogja alaposan körüljárja ezt a fogalmat, hogy átfogó képet kapj arról, mi is a geopolitika és mi nem, milyen tényezők játszanak benne szerepet, és hol érheted tetten a geopolitika működését.
Mi is az a geopolitika?
Senki sem különálló sziget.
John Donne
Ezt a 17. századi idézetet, ami az emberi kapcsolatok iránti igényt hirdeti, a geopolitika alapjaként is értelmezhetjük. Hiszen bemutatja, hogy egyetlen egyén tettei vagy gondolatai sem választhatók külön a nagyobb társadalomtól. Ez nem csak az egyénekre, de a nemzetekre is igaz.
Összefonódott világunk megköveteli a kormányok közötti interakciót, akár hasonló elképzelésekkel rendelkeznek, akár nem. Ez az igény egy sor protokollt hoz létre, amik rengeteg tényezőn alapulnak.
Többek között:
• Természeti erőforrások, beleértve a nyersanyagokat, például ásványokat, érceket és ritkaföldfémeket, valamint szenet és kőolajat
• Domborzat: könnyű-e megélni a kérdéses földterületen? Könnyen megközelíthető? Könnyű megvédeni? Van-e elegendő víz a lakosság eltartásához?
• Népesség és demográfia: várhatóan hány embert tart fenn ez a terület? Mik ezeknek az embereknek a vallási és táplálkozási igényei? Ezek kielégíthetőek?
• Éghajlat: Milyen élelmiszereket lehet a régióban termeszteni? Jelentős veszélyt jelent az éghajlat az életre vagy az élelmiszertermelésre? A geopolitika egyik aspektusa, amelyről sokat hallunk, a terület. Pár éve az amerikai elnök szakított azzal a több évtizedes diplomáciai erőfeszítéssel, hogy Jeruzsálemet Izrael fővárosává nyilvánítsa. A probléma az, hogy a város legalább egy részét korábban Palesztinának ígérték, nem beszélve arról, hogy Jeruzsálem mindhárom Ábrahámi-vallás számára különleges jelentőséggel bír. A nyilatkozat következményeiről bővebben a Közel-Kelet geopolitikájával foglalkozó cikkünkben olvashatsz.
Ezzel szemben a Dél-kínai-tengeren még mindig folyamatban van a vita a vízi utakról. A felségvizek a geopolitika másik fontos jellemzője, mivel a nemzetbiztonságtól a kereskedelemig és az élelmiszerellátásig sok mindenért felelősek. Míg szárazföldön könnyű határt húzni, sokkal nehezebb megjelölni, azt sokkal nehezebb megjelölni, hol ér véget egy ország vize, ami viszályokhoz vezethet.Nyilvánvalóan nehéz figyelmen kívül hagyni ezeket a vizeket, ha ki akarjuk békíteni a rájuk igényt tartó nemzeteket, ezért a kormányok ezt (jobb esetben) a tárgyalóasztal körül intézik el.Az, hogy az egyik vagy a másik oldal mekkora hatalmat gyakorol szomszédai és a globális ügyek felett, és hogyan gyakorolja ezt a hatalmat, a geopolitika hatásköre alá esik.Most, hogy egy kicsit jobban tudjuk, mit is takar a geopolitika, nézzük meg, mit nem.Tudtad, hogy egy egész cikket írtunk Ázsia geopolitikájáról?
Mi nem tartozik a geopolitikához?
„A pénz mozgatja a világot” – John Kander és Fred Ebb a Cabaret-ből.
A fenti csak egy a rengeteg pénzről szóló idézet közül, de érdekes módon egy ország gazdaságának nem sok köze van geopolitikai helyzetéhez. Egy ország gazdasága számos tényezőtől függ, amik egy része meghatározza geopolitikai helyzetét és a globális kormányzásban betöltött szerepét is. Az emberi és természeti erőforrások foglalják el az első helyet a listán. Ha nincs mivel dolgozni, vagy éppen ellenkezőleg, nincs, aki munkát elvégezze a munkát, a gazdaság nem fog növekedni – és az ország nem tud akkora politikai hatalmat kifejteni a térségben.A társadalmi és politikai tényezők is erősen befolyásolják egy ország gazdaságát.Ha nem engedjük meg a népesség egy részének, hogy dolgozzanak, vagy olyan korban küldjük nyugdíjba őket, amikor még dolgozhatnának, az rosszat tesz a rendelkezésre álló munkaerő-állománynak, ami megszenved a gazdaság.
Az árukereskedelem fontos része a nemzetközi kapcsolatoknak, így ha egy országnak kevés kereskednivalója van, vagy nem engedheti meg magának, hogy vámok nélkül kereskedjen, geopolitikai helyzete gyengébb, mint az erős gazdasággal rendelkező nemzeteké.A geopolitka egy másik fontos szerepe az ország gazdaságában az, hogy el tudja látni polgárait. Venezuela jelenleg destabilizált gazdasága az összeomlás drámai példája, ami arra készteti az embereket, hogy más országokba meneküljenek.Latin-Amerika geopolitikájáról szóló cikkünkben részletesen megvizsgáltuk a venezuelai válságot.
Egy ilyen eset tökéletes alap lenne egy ördögi körhöz: az emberek egy erősebb gazdaságú nemzetbe menekülnek, amihez aztán munkával és adófizetéssel járulnak hozzá, ezzel még erősebbé téve az ország gazdaságát.Az erős gazdasággal rendelkező országok képesek katonai erőt kiépíteni, ami nagyobb befolyást biztosít számukra a nemzetközi ügyekben. Mégis, mivel egy ország gazdasága az adott nemzet népének szükségleteit és vágyait hivatott kielégíteni, nincs jelentősége a nemzetközi politikában.
Példák a geopolitikára
A geopolitika legegyszerűbb meghatározása a földrajzi helyzethez kötött politikai hatalom.Annak érdekében, hogy jó képet adjunk arról, hogy a geopolitika hogyan befolyásolja az országok külügyeit, a világpolitika két jól ismert esetét vesszük mikroszkóp alá.Kína világhatalommá válása globális biztonsági aggályokhoz vezetett. Hogy megalapozottak-e, az majd az évek múlásával kiderül. A kínai Egy Övezet Egy Út kezdeményezés azonban, ami az ázsiai szuperhatalmat három másik kontinenssel való szárazföldi és tengeri összeköttetést célozza, arra szolgál, hogy Kínát a világbéke és - biztonság kulcsszereplőjeként mutassa be. Az európai, afrikai és latin-amerikai infrastrukturális projektek mögött meghúzódó nagyszerű stratégia nem csak a kereskedelem, de Kína diplomáciájának előmozdítására is. Ennek az ambiciózus projektnek a hatásáról többet is megtudhatsz az afrikai geopolitika című cikkünkből.
Ennek a nemzetközi rendszernek a célja a globális hatalmi egyensúly újrakonfigurálása, hogy Kína nagyobb részesedést szerezhessen, mint amennyit a világhatalmak korábban megengedtek neki. Mivel Kína jó úton halad a nagyhatalommá válás felé, az Egyesült Államok érzékeli, hogy globális hegemóniájuk gyengül. Az Obama-adminisztráció a hatalom eme finom eltolódása miatt nyugtalankodva bejelentette a „Pivot to Asia” tervet, ami szerint az Ázsiában tartott csekély békefenntartó erőket teljes katonai kontingenssé bővítenék. Ezt azért tették, hogy megfékezzék Kína békés felemelkedését, és megvédjék Amerika szövetségeseit, Japánt és a Fülöp-szigeteket a sokkal nagyobb szomszédjuk esetleges katonai fenyegetésétől.Nemzetközi tanulmányok azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a „Pivot to Asia” kezdeményezés nem akadályozta meg Kína globális hatalommá válását.
Sokat tett viszont annak érdekében, hogy megerősítse a nemzet befolyását a Dél-kínai-tengeren, olyannyira, hogy Kína katonai előőrsöket telepített a korábban lakatlan szigeteken. Nem minden geopolitikai kezdeményezésnek van azonban ilyen jól csengő neve. A hidegháború idején a visszaszorítás volt az a stratégia, amelyet a volt Szovjetunióban alkalmaztak a kommunizmus terjedésének megállítására. A rendszer bukása után Oroszország nagy gonddal újjáépítette infrastruktúráját, és újra megerősítette évszázados kapcsolatait a Közel-Kelettel.Oroszország konfliktus kezelői akcióinak Szíriában és Afganisztánban nincs jól csengő neve, részben azért, mert Putyin akkor még szerette volna elkerülni, hogy a világ szeme a globális törekvéseire szegeződjön. A másik ok az, hogy a Közel-Kelet stratégiailag és gazdaságilag egyaránt fontos Oroszország számára: az ország számára előnyös, ha javítja kapcsolatát azokkal a nemzetekkel, amiken keresztül csővezetékeik futnak. Fedezd fel, hogy ezek a vezetékek milyen sokféle hatással vannak az oroszországi geopolitikára.
A Brexit geopolitikája
Amint ebből a cikkből vagy a világ geopolitikájának tanulmányozásából megtudhattad, gyakorlatilag minden, amit egy ember (például egy terrorista) vagy egy kormány tesz, hullámokat - néha egyenesen tsumanit– kelt világszerte.Bizonyítékul csak a hidegháborút követő eseményeket kell megvizsgálnod.A versengő hatalmak (Kína és az Egyesült Államok) közötti feszültség, a közel-keleti erőfitogtatás és a feltörekvő hatalmak, például Oroszország, eddig nem látott puha hatalmat és gazdasági befolyást gyakorolt a hagyományosan figyelmen kívül hagyott régiókban.Mindez a verseny a növekvő nacionalizmus színfala előtt rajzolódik ki. Az elmúlt évtizedben a hatalomváltások és a nemzetközi fejlődés ütközött a nemzetközi biztonsági aggályokkal, ami a külkapcsolatok megromlását okozta... vagy legalábbis bizalmatlanságot okozott.Néha jobb hátrébb húzódni, igaz? Kivonják magukat az összecsapásokból, és újraértékelik, hogy az adott ország és a lakosság számára mi a prioritás.Az Egyesült Királyság néhány évvel ezelőtt azt a kérdést tette fel polgárainak: jobban szolgálja-e érdekeiket az Európai Unióban maradás, vagy jobban járnának nélküle?
Manapság kezdjük látni a Brexit melletti döntés következményeit, és az azt követő jelentős geopolitikai aggályokat. A többi európai nagyhatalom, Németország és Franciaország, nagy befolyással bírnak Brüsszelben; az ő véleményük sokat nyomott a latba, amikor a kilépési tárgyalások folytak. Senki sem különálló sziget; legyen szó egyénekről vagy nemzetállamokról. Leszámítva azt a tényt, hogy az Egyesült Királyság valóban egy sziget, mégis újra meg kell találniuk a helyüket a mai világrendben, ha már nem Európa részei. Ehhez sokat kell tanulmányozniuk a globális trendeket, és újra kell gondolniuk álláspontjaikat. Melyik országok működnének a legjobban együtt nemzetközi politikájukkal? Ahhoz, hogy jobban megértsük az álláspontjukat, jobban meg kell vizsgálnunk Európa geopolitikáját.A cikkben bemutatott témákban való elmélyülésben ezeket a cikkeket ajánljuk:
| Téma | Link |
| Brexit | https://kki.hu/a-brexit-lehetseges-gazdasagi-hatasai-az-egyesult-kiralysag-es-magyarorszag-gazdasagara/ https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/handle/20.500.12944/16042 |
| Amerikai Fegyverkezés Ázsiában | https://index.hu/kulfold/2023/01/12/hadsereg-tengereszgyalogsag-egyesult-allamok-japan-kina-katonasag-tajvan/ |
| Az Egy Övezet Egy Út | https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-21-3-ki1-zoltai.pdf https://miniszterelnok.hu/magyarorszag-idealis-oszlopa-az-egy-ovezet-egy-ut-kezdemenyezesnek/ |
A platform , amely összeköti a magántanárokat és a tanulni vágyókat
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...